Nyíregyháza

2024.05.19. 15:30

Ízes „mavagyonolás” a skanzenben

Pünkösdi sokadalom a Sóstói Múzeumfaluban: népszokások és bemutatók két napon át.

Csáki Alexandra

Ízes „mavagyonolás” a skanzenben

Fotó: Gazdag Mihály

A pünkösd nemcsak a falusi élet menetét és a kereszténység vallásgyakorlatát határozta meg, a közösség szempontjából is fontos ünnep volt. A skanzenben járva bepillantást nyerhetünk abba a világba, ami talán elfeledettnek tűnik, mégis fontos szerepet kell betöltenie a mi életünkben is. Ebből az örökségből nőttünk ki, táplálkoztunk, és ez biztosítja a megmaradásunkat – mondta pünkösdvasárnap Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke a Sóstói Múzeumfalu kétnapos rendezvényének nyitányán. Hozzátette: ha a mai, megváltozott világban nem is lehet a hétköznapok rendjébe beilleszteni a néphagyományainkat, magunkban mindig legyen egy különleges kis szeglet, ahol ezeket őrizzük, és ha tehetjük, próbáljuk meg továbbadni olyan formában, amely belesimul a mindennapokba.

Lóverseny helyett fortélyos feladatok

– Pünkösd vasárnapja és hétfője mindig különleges élmény a Sóstói Múzeumfaluban: ez a Szentlélek kitöltekezésének, a keresztény egyház születésének ünnepe, s bizony a néphagyomány is beszőtte magát elég sűrűn – fogalmazott Baloghné Szűcs Zsuzsanna igazgató.
– Itt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében főleg a leányszokások voltak igen divatosak, „mavagyonolva” járták körbe házról házra a falvakat a lányok pünkösdi énekeket énekelve, a legkisebb leányt pünkösdi királynéként végighordozva adományt gyűjtöttek – kalácsot, süteményt, édességet, ritkábban pénzt –, amit aztán szépen elosztozkodtak. Mifelénk kevéssé volt ismert pünkösd hétfőjén a legénye lóversenye, ez volt a pünkösdi királyválasztás, ami főleg Rakamaz környékén volt ismert. Ez annyira nem izgalmas, és amúgy sem tudtunk volna elhozni egy nagy lóversenyt a múzeumfaluba, úgyhogy fortélyos ügyességi versenyre formáltuk át a pünkösdi királyválasztást. A feladatok során az indulók megmutathatják, ki a legény a gáton! Jól tudjuk, hogy a pünkösdi királyság egy évre szól, és ha a kocsmában nem is jár érte ingyen ital egy esztendőn át, a jutalom nem marad el.
– A pünkösdi népszokások mellett, amiket az idén is a Nyírség Táncegyüttes felnövekvő generációja, a Lókötő és Topogó tánccsoport tagjai mutatnak be, szeretnénk a kiállításainkat is népszerűsíteni – hangsúlyozta a múzeumfalu vezetője.
– Vasárnap véget ér a „Hui sott i gaa… – Haza kellett volna mennem…” című tárlatunk, ami a Vállajon élő svábokat mutatja be, különösen tekintettel a málenkij robot okozta személyes tragédiákra. Nemrégiben nyitottunk meg egy kádár-kerékgyártó műhelyt, ami önmagában is interaktív, de ha benne van a kiállítás készítője, még inkább aktívvá válik, úgyhogy érdemes azt a tárlatot is megtekinteni a kállósemjéni istállóban. A kétnapos pünkösdi sokadalomban a múzeumfalu területén kitárják kapuikat a látogatók előtt a kézműves porták, lóval lehet körbejárni az Árpád-kori falut, és természetesen a népi gasztronómiáról, a helyi ízekről sem feledkeztünk meg. S ahogy minden évben, az idén is van kiemelt vendégünk, ez a település pedig Starmárcseke, ami a Himnusz 200. évfordulója alkalmából kiemelt figyelmet élvez. Ám Szatmárcseke néprajzi szempontból is kiemelkedő, hiszen csónakos fejfáival – amik a sóstói skanzen temetőiben is láthatóak – kuriózum itt a Felső-Tisza-vidéken. Szatmárcseke polgármestere és közössége eljött hozzánk, hogy megkóstoltassák azokat a finom ételeket, amik arra a vidékre jellemzőek.

Szatmári vendégszeretettel

– Természetesen örömmel fogadtuk a felkérést, és ha szabad ilyet mondanom, van már benne gyakorlatunk, nem az első rendezvény, ahol bemutatjuk kicsi, de szép községünk értékeit – vette át a szót Csoma Zoltán. Szatmárcseke első embere elárulta: a hozzájuk érkezőknek örömmel mutatják meg épített emlékeiket, a csónakos fejfás temetőt Kölcsey síremlékével, ami szent és sérthetetlen kegyhely, de a gasztronómiájukra legalább ilyen büszkék.
– Helyi ízeinket hagyományos szatmári vendégszeretettel együtt kínáljuk a múzeumfalu látogatóinak is. Készültünk málékásás töltött káposztával, aminél egy kicsit látványosabb a pezsgős pogácsa készítése nagyanyáink receptje alapján, szilvalekvárosan és tejföllel, de nem maradhat el a szilvalekváros fánk és a nemtudom szilvából készült pálinka sem.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában