Emléktábla Badalónak

A nyíregyházi székhelyű, Szentpétery Zsigmond kitüntető díjjal jutalmazott Beregszászért Alapítvány fő célja a Beregszászban és a környező településeken élő magyarok nemzeti azonosságtudatának erősítése, annak a tudatosítása, hogy itthon vannak immár több mint ezer éve ezen a területen, gazdag magyar múlttal rendelkezik ez a vidék. E cél elérésének egyik módja emlékművek állítása.

Ezúttal a Beregszászhoz közeli Badaló községben avatták fel az alapítvány ajándékát, Keresztyén Balázs tanár, közíró, közéleti személyiség, helytörténész, művelődésszervező emléktábláját, amelynek bronz domborművét Sándor Attila székelyudvarhelyi művész készítette. Márciusban szülőfalujában, Nagyberegen leplezték le az emléktábláját, a napokban pedig Badalóban, ott, ahol iskolás éveit töltötte. Az emléktábla a helyi Gvadányi József Gimnázium falára került.

– Az utóbbi nyolc évben ez már az ötödik emléktábla a településen – összegzett Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke. – 2016-ban a Beregszászért Alapítvány gróf Gvadányi József emléktábláját ajándékozta a helyi közösségnek. A lovas generális és író 1763-tól 1765-ig itt állomásozott, emlékét szeretettel őrzik a faluban, akárcsak Petőfi Sándorét, aki 1847. július 13-án Szendrey Júliához igyekezve itt kelt át a Tiszán. Ünnep volt a faluban ez a rendezvény. Megtisztelte jelenlétével Jusztin Miklós, Magyarország beregszászi konzulja, Sápi Zsolt lelkipásztor, Sin József, a KMKSZ alelnöke, Szalai Imre polgármester, dr. Jakab Lajos községi orvos, Veres Csilla, a gimnázium igazgatója, Tóth Győző és Székely József kistérségi képviselő, de eljött Keresztyén Balázs lánya, Gabriella és több egykori osztálytársa is.

Jakab Lajos községi orvos, a helyi KMKSZ-szervezet elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Veres Csilla, a Gvadányi József Gimnázium igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

Dupka György ungvári író és történész levélben köszöntötte a megjelenteket. Kitért Keresztyén Balázs életére, munkásságára, barátságukra. Levelét így fejezte be: „Emlékeztessen e márványtábla mindenkit arra, hogy ebben a nehéz, vészterhes időben is, amit Keresztyén Balázs barátom így fogalmazott meg a két kiadást megért lexikon (A magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona) előszavában, miként e mű is: „némiképpen szolgálni fogja múltunk és szülőföldünk kultúrájának jobb megismerését, a nemzeti önismeretet és az e tájba kapaszkodó gyökereink megerősödését”.

Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke is levelet küldött a rendezvényre. Ebben az alapítvány céljairól, eredményeiről írt, majd e sorokkal zárta üzenetét: „Fogadják szeretettel ezt az emléktáblát, legyenek büszkék Keresztyén Balázsra, ahogy a szintén itt született és élt Ferenczi Tihamérre is, hisz tevékenységükkel nemcsak Kárpátalja, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész magyarság összetartozásának ügyét szolgálták.”

A Kárpáti Igaz Szó lapban Hegedűs Csilla beszámolt róla: Jusztin Miklós, a beregszászi külképviselet konzulja a helyiekhez szólva kifejtette: Keresztyén Balázs emléke mindig juttassa eszükbe, hogy a nemzeti azonosságtudatunk erősítése több, mint a hagyományaink és nyelvünk ápolása.

– Fontos, hogy támogassuk egymást a mindennapokban, összetartsunk a nehéz időkben és közösen dolgozzunk jövőnk építésén azért, hogy gyermekeink és unokáink is büszkén vallják magukat magyarnak. Csak így biztosíthatjuk, hogy a jövő generációi méltóképpen képviseljék és tovább vigyék mindazt, amit őseink ránk hagytak – fogalmazott a diplomata.

A szép és megható ünnepségen Veres Áron Ferenczi Tihamér Szülőfalumhoz című versét adta elő. Beszédet mondott Sin József, Keresztyén Gabriella pedig hálás szívvel mondott köszönetet, hogy édesapja emlékét ilyen gondosan ápolják a faluban.