Portrék – albumba simulva

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület Modus hodiernus sorozatának tizenegyedik részeként jelent meg dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár Portrék – albumba simulva: Költők, írók, kritikusok a Nyugat környékén című kötete, melyet a napokban mutattak be online, a megyei könyvtár You­Tube-csatornáján.

Évek óta tervezték

Dr. Mercs István irodalomtörténész, a nyíregyházi egyesület elnöke elöljáróban elmondta: a sorozatot 2008-ban indították el, az első kötet Czóbel Minkával foglalkozó tanulmányokat tartalmazott. Azóta változatos és sokszínű témákban jelentek meg kiadványaik például a kuruc kor irodalmáról, a Báthory családról vagy a magyar irodalom állatábrázolásairól. Természetesen vannak egyszerzős köteteik is, ilyen többek között dr. Karádi Zsolté, aki aktív résztvevője és alakítója a megyeszékhely szellemi életének.

– A kiadvány megjelentetését évek óta tervezzük. Tavaly augusztusban aztán megkaptam a kéziratot, és többszöri egyeztetés után két hete hoztam el a nyomdából. Hivatalos könyvbemutató azonban csak a pandémia után lesz – tette hozzá dr. Mercs István.

Dr. Babosi László, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesének kérdésére a szerző elmondta: a kötet tizennégy, korábban megírt, majd a megjelenés előtt átdolgozott, aktualizált tanulmányt tartalmaz, többek között Czóbel Minkáról, Móricz Zsigmondról, Ady Endréről, Schöpflin Aladárról, Kárpáti Aurélről és Áprily Lajosról.

– S hogy miért ezek az alkotók? Elsősorban azokat a szerzőket gyűjtöttem össze, akikhez többször visszatértem már, akik részben kapcsolódtak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez, vagy valamilyen módon én kapcsolódtam hozzájuk. Magam is foglalkozom fotózással, és így talán sikerült portrékat exponálni bizonyos szerzőkről – némelyik esetében éppen fotóelméleti vagy -történeti megközelítést is alkalmazva.

Nem a megszokott címlap

– A kiadványnak hónapokig az Írók és költők a ­Nyugat környékén munkacímet használtuk, mígnem István a kéziratot olvasva az Ady-féle tanulmányban talált egy fél mondatot – portrék albumba simulva –, ami megtetszett neki, így lett a munkacímből alcím – árulta el Karádi Zsolt.

– A borító is ehhez kapcsolódik – vette át a szót Mercs István –, a Nyugat látható a címlapon. Nem a megszokott, 1908. január elsejei szám, hanem egy 1928. februári lap, ami A magyar drámaírás válsága című ankét anyagát tartalmazza. Szerzőihez Zsolt sokszor visszanyúl a kötet második, kritikatörténeti részében.

– Ezt a címlapot különösen szeretem, mert a Nyugatot manapság – bizonyos körökben – hajlamosak „nemzetietlennek” becézni, pedig jól olvasható rajta, hogyan lehetett beszerezni a folyóiratot Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában. A Nyugat tehát igenis törődött a határon túli magyarsággal – jegyezte meg kiegészítésként a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke.

Borítótókép: Dr. Karádi Zsolt szerzővel (középen) és dr. Mercs Istvánnal, a kötetet kiadó egyesület elnökével (balra) dr. Babosi László, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese beszélgetett | Fotó: Youtube