Az ország legmagasabb fa haranglábja

A hétszáz lelkes településen nem találkozunk olyan emberrel, aki ne mosolygósan fogadná, ha ráköszönünk. Készséggel igazítanak útba, és hozzáteszik, feltétlenül menjek le a Tisza partjára, a lebegő kikötőjükbe.

Megfogadom a jó tanácsot, de először a település legmagasabb épületéhez látogatok el. Már várnak. Súlyos, míves kiképzésű egytollú kulcs fordul a zárban. Odabent azonnal ismerős kátrányillat csapja meg az orromat. A kinti meleg után kellemes hűvös ölel körül. Kísérőm, Kupás Ildikó lelkész magamra hagy, mosolyogva mondja, ma már kétszer volt fent, menjek nyugodtan egyedül, eltévedni nem lehet. Megkezdem a mászást a zsurki református templom fából készült haranglábjában.

A legmagasabb

Nem túl nagy a másznivaló, hiszen nem a csúcsig kell menni. Az 35 méterre van a talajszinttől, a helyiek szerint ez a legmagasabb az országban a fából épített haranglábak közül.

A lépcsők nem egyformák, a lépések magassága is változik, korlátot nem álmodtak ide az építők, ha valaki először jár itt, csak megfontoltan tud haladni. Egy templomban azonban nincs ok a sietségre. A harangszintre érve módomban áll elcsodálkozni, milyen szép helyen fekszik a település. Apró szemű háló védi a kilátórészt, alighanem a fészkelőhelyet kereső madarakat távol tartandó. Nem kell messzire tekinteni, hogy megsejtsem a fasor mögött a Tiszát. A közepéig még itthon vagyunk, onnantól az már Kárpátalja.

A templomról készült tavalyi drónvideónkat itt tekinteheti meg:

A templomba visszatérve Kupás Ildikó vár, hogy meséljen az épület történetéről.

– A falunak az 1500-as években 65-70 lakója lehetett – mondja a lelkész. – A Tisza vize és az erdőségek biztosítottak megélhetést évszázadokon keresztül, ugyanakkor védelmet is a gyakori háborúskodás idején. A református egyház a községben 1540-ben alakult. A reformáció előtti egyházi állapotokról nem maradtak fent adatok.

Nagy Máté Pál, Zsurk lelkipásztora 1809-ben írta le a következőket: „A régi meg avult templom helyett – mely 1790-ben épülhetett paticsból –, épített tisztességes fa templom 1794-95-ben. Ez megékesíttetett illendő székekkel, két karokkal, a napkelet felőli az oskola mester és tanuló gyermekeké, cathedrával, mely az 1646. esztendőben építtetett, az ócska helyében készíttetett a templom újonnan való építésekor.” Tehát a korábbi templom épülete, amelynek emlékét a karzaton lévő kazetta is őrzi, 1795-ben épült.

Két harang lakja

– A jelenleg álló templom 1891-ben épült újjá, erről a mennyezeten lévő királykazetta tanúskodik. A templomban lévő szószékkorona 1790-ben készült, a Mózes-szék pedig 1891-ben. A padok 350 hívőnek biztosítanak ülőhelyet. A sík kazettás mennyezet tábláit allegorikus ábrázolások, vázában lévő virágok és ornamentikus medalionok díszítik. A táblákat egymástól elválasztó barnára festett léckeretek kereszteződését négylevelű fűrészelt rózsák emelik ki. A nyugati karzat­elő közepén a szövetségláda képe látható, majd mind a két oldalon a négy-négy mezőben lévő táblákat rokokó díszű medalion tölti ki tájképes és virágos ábrázolásokkal, a széleken cserépben virágok nyílnak együttesen. A keleti karzaton négy fekvő mezőben a Tisza folyó látható, amely utal az itteni emberek életmódjára – sorolja a lelkész.

– A templom nyugati homlokfala előtt áll a 35 méter magas, több száz éves fa harangláb, a Tisza mellőli tölgyesekből származik az a nagy mennyiségű faanyag, amely a karcsú zsindelyes harangtornyot alkotja, négy fiatorony ékesíti, és egy kiugró galériarész, amelyből csodálatos a kilátás. A toronyban két harang lakik. A kisebbik és egyben a legrégibb harang 150 kilogramm súlyú, 1655-ből való, míg a másik 275 kilós harang 1925-ben készült egy amerikai adománynak köszönhetően – fejezi be a rögtönzött idegenvezetést Kupás Ildikó.

A Tisza partján hatalmas csend fogad, még a madarak is ritkábban dalolnak, óhatatlanul belesimulnak a zsurki nagy nyugalomba.