Amik nincsenek a történelemkönyvekben

Egy napló nemcsak az adott történelmi kort tükrözi vissza, de az olvasó megismerheti írójának gondolat- és érzelemvilágát. Gróf Lónyay Márta, a néhai miniszterelnök, gróf Lónyay Menyhért dédunokája alig 15 évesen kezdte el írni a naplóját, s tíz éven keresztül vetette papírra a nagyvilág történéseit, családja eseményeit.

Abban, hogy a napló 2023-ban könyv formájában is megjelent, nagy szerepe volt a tavaly meghirdetett Lónyay 200 Emlékévnek. Az emlékév keretében a szervezőket minden érdekelte, ami a Lónyay családhoz valamilyen formában kötődik, s amikor hírül vették a napló létezését, fontosnak érezték, hogy közkinccsé tegyék könyv formájában Grófkisasszonyok a 20. század elején címmel.

A kiadvánnyal három helyszínen is megismerkedhettek az érdeklődők május 16-án: Lónyán, Tuzséron és Nyíregyházán. A vármegyeházán kedd délután Klicsu Ferenc, a Tuzsér Községért Közalapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket. Utalt arra, hogy bár az emlékév véget ért, a kutatási eredmények publikálása áthúzódott 2023-ra. Elmondta a gondolatait a kiadvánnyal kapcsolatban Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke is. Hangsúlyozta, az emlékiratok, a naplók, a naplótöredékek számos tanulsággal szolgálnak, gróf Lónyay Márta naplója is egy korrajz. Utalt arra, hogy már maga az egy érdekes szemlélet, hogy mit is tartanak egyáltalán fontosnak a mindennapi életükből az emberek.

Pillanatnyi lenyomatok

A Grófkisasszonyok a 20. század elején című könyvet Kujbusné dr. Mecsei Éva, a vármegyei levéltár igazgatója méltatta.

– Valahányszor belépek a megyeházára, körülvesz a történelem, hiszen a falak, a szobrok, a festmények, az emléktáblák mind a múltat idézik. S a múltat emberek alakították, akik hol örültek, hol bánatosak voltak, s akik hasznosak akartak lenni a társadalom számára, hasznosak akartak lenni a köz számára. Ahhoz, hogy megismerjük a történelmet, meg kell ismernünk ezeket az embereket – kezdte beszédét Kujbusné dr. Mecsei Éva. – Az idők során született levél, napló, visszaemlékezés, s mindez érzéseket, gondolatokat közvetít az utókor számára. Ha nincs forrás az események mögött, akkor legenda lesz belőle. Kellenek a hivatalos iratok a történelemhez. A napló érdekes és különleges műfaj, a történelem pillanatnyi lenyomata, a pillanatot rögzíti. Személyes iratok, emlékezések nélkül a történelem csak események, nevek, dátumok sorozata. Ugyanúgy mesél a múltról egy szerződés, egy fénykép, egy anyakönyvi kivonat, megjelenítik a régmúltat. Sokáig úgy tűnt, hogy ez a napló nem lesz közkincs, de szerencsénkre azzá vált, feltárul előttünk a család élete, megosztják velünk Lónyay Márta érzelmeit, gondolatait. A naplóban sok mindenről képet kapunk: a társadalmi depresszióról az I. világháború idején, kiderül, mit tudhattak a háborúról, mi volt a hátországban. A világesemények mellett ott van a magántörténet szubjektív vonulata is – magyarázta a levéltár igazgatója, majd még hozzátette:  

– Érdemes böngészni a névmutatót is, hiszen kiderül, az arisztokrácia tagjai kikkel tartották a kapcsolatot. Az arisztokrácia tagjai műveltek, külföldet járó személyek voltak, akik magas tisztségeket töltöttek be, s egymás között házasodtak. A naplóból a családról is képet kapunk, van benne szó kedves karácsonyi ajándékról, húsvéti készülődésről. Nem hiányzik belőle a szerelem és a fájdalmas csalódás sem.

Érzelmi és baráti közösség

A kötetről további érdekességeket Jankovich Bésán Dénes gróf mesélt a könyvbemutató résztvevőinek.  Mint kiderült, a nagymamája, Antónia Lónyay Márta húga volt. Mesélt a testvérek érzelmi és baráti közösségéről, Lónyay Márta viszonzatlan szerelméről, a grófkisasszonyok taníttatásáról.

– Sok olyan részlet olvasható a naplóban, amelyek nincsenek a történelemkönyvekben. Jó szívvel ajánlom mindenkinek ezt a könyvet – mondta befejezésül az egykori miniszterelnök szépunokája. 
MML