2024.01.29. 09:55
Horror Csengerben! Szavak sincsenek rá, mit műveltek áldozatukkal a vérengző juhászok!
Még a mai horrorfilmek rendezői is kéjesen megnyalnák mind a tíz ujjúkat azon a történeten, ami Csengerben játszódott le 1909 szeptember 21- én. Valahogy felidőződik a Móricz Zsigmond novella –a Barbárok is, bár az csak lágy gyermekmese a csengeri eset mellett
Ritka kegyetlen és borzalmas esemény tartotta lázban a környéket azidőtájban, melyről a Szamos című, Szatmárnémetiben megjelenő napilap „saját tudósítója” közölt hátborzongató részleteket.
Történt tehát, hogy 1909 szeptember 21-én Csenger környékén –miután a pontos helyszínt nem közli a riporter- hogy a települést akkor még szép számmal övező tanyák egyikén, éjszaka egy nem ritka nagy juhászverekedés kezdődött, mely aztán borzalmassá fajult. Két juhász, nekiesett egy harmadik társuknak, s szokás szerint ütötték ahol érték. A megtámadott ember menekülni kezdett, és beszaladt K. Bernát szintén juhász házába, aki elrejtette az üldözők elől, majd egy alkalmas pillanatban kiengedte egy hátsó ablakon. Ezideig ez a szokványos menete lett volna a dolgoknak. Hanem ami ezután következett az már jócskán túlment az emberi értelem határán, s horrorfilmbe kívánkozó események következtek. Hallgassuk erről a Szamos „saját tudósítójának” beszámolóját:
„ A vérszomjas juhászok emiatt felbőszülve betörtek K. Bernát lakásába és a jószívű életmentőn kitöltötték bosszújukat. Elébb véresre verték K. Bernátot, aztán lefogták a szerencsétlen embert, elővették a bicskájukat és azzal bevagdalták mindkét talpát.” A későbbiekből úgy tűnik, hogy a két juhásznak a vér látványától teljesen elment a maradék esze is –már, ha volt egyáltalán – bevadultak, s folytatták sajátos operációjukat végig az áldozaton. Hallgassuk ismét a „saját tudósítót”: Levágták felső ajkát a bajuszával együtt, a fejbőrét szintén bevagdosták, majdhogynem lenyúzták, levágták minden más megcsonkítható testrészét.” A részleteket rábízom az olvasóra. Az már csak a hab a tortán, hogy gyufával leégették a szemöldökét is, de ez már oly mindegy volt a meggyötört, féholt páciensnek.
Alig egy hét múlva, szeptember 26-án már arról számolt be a Szamos újság, hogy a csendőrség előállította a tetteseket, mégpedig egy porcsalmai illetőségű juhászt M.L.és fiát. Persze, hogy tagadták vérengzésüket, ám rengeteg bizonyíték vallott ellenük.
A megcsonkított áldozatott a szatmárnémeti kórházban ápolták, de minden gondozás dacára „tizenegy napi szenvedés után október 7-én meghalt.”
- Fábián László -
