2024.07.01. 14:38
Móricz Zsigmondra, a nagy mesélőre emlékeztek
Móricz Zsigmond születésének 145. évfordulóján tartottak ünnepséget Nyíregyházán. A város több intézménye, szervezete ápolja, megőrzi és továbbadja azt az irodalmi, kulturális örökséget, amit az író ránk hagyott.
A Móricz szobornál Baracsi Endre a vármegyei közgyűlés alelnöke is elhelyezte az emlékezés koszorúját
Fotó: Sipeki Péter
Ünnepi megemlékezéssel és koszorúzással indult a július a vármegyeszékhelyen. Hétfőn reggel sokan gyűltek össze a Móricz Zsigmond szobor körül, hiszen Tiszacsécsén 145 éve született a 20. századi realista magyar irodalom jeles alakja, újságírója, szerkesztője, a Nyugat című folyóirat első nemzedékének meghatározó személyisége. A rendezvényen először Németh Gitta, a Móricz Zsigmond Általános Iskola 8. osztályos tanulója olvasott fel Móricz Zsigmond egyik művéből, majd Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy minden évben számtalan formában ápolják az író szellemiségét. Gyűjtik és népszerűsítik a Móricz-életművet, tudományos konferenciákat szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg, kiállításokat rendeznek, előadásokat és csoportos gyermekfoglalkozásokat tartanak, a mai kor követelményeinek megfelelve digitális, online formában is.
Móricz-gyűjtemény
– A helyismereti részlegünk féltve őrzött szabolcsi gyűjteményében található Móricz Zsigmond 227 műve – ebből 150 első kiadású –, kéziratai, a nyomtatásban megjelent munkáinak gépiratai, hozzá írt levelek, hétköznapi témában írt jegyzetek, legidősebb lánya, Móricz Virág valamennyi ajándéka. Gyűjteményünkben megtalálható a Móricz életművére, s a Móricz és a vármegye kapcsolatára vonatkozó irodalom is. Kutatók, szakdolgozati írók kincsesháza e helyben használható állomány – ajánlotta a könyvtárigazgató, és elmondta: a vármegye legnagyobb közkönyvtára 1952-ben jött létre a megyeszékhelyen. Azóta sokat változott, alkalmazkodott a kor és a digitális világ kihívásaihoz. Folyton megújul, fejlődik, szem előtt tartva a megváltozott olvasói és használói igényeket, szokásokat. Folyamatosan fejlesztik az új állományrészeket, közösségi tereket hoznak létre, fejlesztik az informatikai hátterüket is. – Sok minden változik, de könyvtárunk alapvető célja nem. Továbbra is küldetésünknek tekintjük Móricz Zsigmond mellett Kölcsey, Krúdy és Váci irodalmi örökségének őrzését, ápolását, továbbadását. Vármegyei hatókörű városi könyvtárként Móricz Zsigmond szellemiségének ápolása szívesen vállalt kötelezettségünk – mondta Tomasovszki Anita.
Móricz szobrának megkoszorúzása
Fotók: Sipeki PéterA lélek ősrobbanása
Gerliczki András irodalomtörténész emlékbeszédében kifejtette, hogy az írás a születéssel kezdődik, a sírással és gügyögéssel, a kúszó-mászó mozdulatokkal, a lépésekké erősödő totyogással, a mohó érzékek számára hirtelen megnyíló világgal. – A születés a lélek ősrobbanása. Egyszerre tágul bele a mindenségbe, s formálja önmagává mindazt, mit odakint a nagyvilágban lényével megérint. Móricz Zsigmond július 2-án született 1879-ben a Tiszacsécsei Református Egyház anyakönyve szerint. Maga által választott születésnapja viszont pár nappal korábbra, Péter-Pál napjára esik – részletezte az irodalomtörténész, majd felolvasott egy részletet Az életem regénye című Móricz műből, amiben az író kifejti, miért pont azt a napot választotta.
Gerliczki András azt is részletezte, hogy Móricz számtalan helyzetét élte meg, számtalan helyszínét járta be, számtalan fájdalmát tárta fel az akkori Magyarországnak. – Móricz nagy mesélő, tud ő Ady kifejezésével „gyönyörűeket írni”, de minden szavában élet lüktet, fájó, tépett, sebzett, eleven valóság. A Hét krajcár mesés derűjén átvérző szegénység, a Tragédia csillapíthatatlan éhsége, a szívfájdító jelentéktelenség, a Szegény emberek paraszti életrendjébe betoluló gyilkos nihil, a Barbárok rideg embertelensége, a Rokonok urambátyám világa, s tolvaj Magyarországa, az Árvácska reménytelen mélységből kiáltó fájdalomzsoltárai mind-mind tények – mondta az irodalomtörténész és megjegyezte: Móricz tanulmányai, hírlapíró munkái, szociográfiai kutatással felérő népdalgyűjtő folklorisztikai vállalkozásai, legendás írói és naplójegyzetei jól dokumentálják műveinek valóságalapját, a szerző ottlétét az általa ezer színben megfestett magyar világban. Móricz Zsigmond emléke előtt adóztak a koszorúzást követően tíz órától is a könyvtár konferenciatermében, ahol Forgács András Tercett-Móricz Zsigmond Szerelmei című filmszínjáték online előadását nézhették meg a résztvevők.