„Mintha horrorfilmben történt volna” - Pestre repült volna Brüsszelből a nyíregyházi származású hölgy

Nyíregyháza, Brüsszel - Éppen ott állt volna sorban, ahol a robbantás történt. Nehezen dolgozza fel, hogy akár ő is ott lehetett volna az áldozatok között. 

Még a brüsszeli robbantások napján, kedden levelet írtunk a Belgiumban élő, nyíregyházi származású Bánfalvi Gyöngyinek, aki egykoron a Zrínyi Ilona Gimnázium diákja volt. Arról kérdeztük, holt volt a robbantások idején, milyen a hangulat a belga fővárosban, személyesen mi mindent tapasztalt.

A válasz csak néhány nap múlva, a hosszú hétvégén érkezett meg, mert a tragikus események megviselték.

„A terrortámadás idején még otthon tartózkodtam, miután viszonylag későn indulok munkába. A férjemet értesítették telefonon, mire bekapcsoltuk a tévét, ami úgy általában nem szokásunk reggel.

A borzalmas hírek ellenére én még be akartam menni az irodába, ugyanis szabadság előtt az volt az utolsó munkanapom, szerda reggel indultunk volna Pestre ugyanebben az időben és ugyanabból a sorból, ahol a bomba robbant. Éppen ültem be a kocsiba, amikor a metrós robbantásról értesültünk. A munkahelyem közelében történt, a Schuman tér mellett dolgozom az EU-ban.”

„Felkérték a lakosságot, hogy aki még nem indult el, az maradjon otthon. Itthon maradtam, és a tévében követtem a borzalmas eseményeket. Nem könnyű feldolgozni a történteket, tényleg olyan érzés, mintha valami horrorfilmben történt volna az egész. Bele se merek gondolni, hogy mindez 24 órával később is megtörténhetett volna. Én a városba azóta még nem mentem be, kedden jár le a szabadságom, és akkor kénytelen leszek visszazökkenni a realitásba. A barátainkkal telefonon, vagy a közösségi oldalon tartjuk a kapcsolatot. Mi a támadás után elutaztunk 3 napra vidékre, miután Pestre nem tudtunk elrepülni. Vidéken próbáltam elszigetelni magam a hírektől, se tévé, se rádió, mert egyébként egész nap csak bőgnék a részleteket hallgatva. Nagyon sok volt a fiatal az áldozatok között, még rágondolni is borzalmas! Egy angol férfi túlélte a reptéri támadást, felhívta a családját, hogy ne aggódjanak, és aztán meghalt a metróban…

Nem tudom, hogyan fogok majd viszonyulni a brüsszeli élethez a jövőben: félelemmel-e vagy minden megy majd a régiben?!” KM-MML