Bulvár-celeb

2023.02.05. 09:00

Döbbenet: földönkívüli lény múmiáját találták meg egy elhagyott városban

Borzalmas dolgot fedett fel a vizsgálat.

Forrás: AFP

A chilei Atacama-sivatag egyik távoli vidékén, La Noria szellemvárosában kutatók egy csoportja 2003-ban különös, földönkívülire emlékeztető lény maradványait fedezte fel. 

A bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz mintha nem is erről a bolygóról származna. A tudósok DNS-vizsgálatokkal próbálták megfejteni, pontosan milyen teremtmény testét találták meg.

Az Ata néven elhíresült titokzatos múmiát egy spanyol üzletember, Ramón Navia-Osorio vásárolta meg. Mivel kíváncsi volt, milyen teremtmény jutott a birtokába, felkeresett egy orvost, Steven Greert, hogy röntgennel és komputertomográfiás (CT) képalkotással elemezze a csontvázat.

Már az első vizsgálatok során szokatlan dolgokat tapasztaltak a szakértők: a kicsiny csontváznak a szokásos 12 helyett csak 10 bordapárja van.

A röntgenfelvételek segítségével azt is megállapították, hogy Ata térdlemezei meglepő módon olyanok, mint egy 6-7 éves gyereké. Dr. Greer Ata csontvelőjéből is vett mintákat, amelyeket továbbított a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének és a Stanford Egyetem kutatóinak. Kiderült, hogy a csontváz nem egy földönkívülié, hanem egy nőnemű emberé, aki ritka genetikai rendellenességben szenvedett.

Forrás: AFP

A vizsgálatok alapján Ata koraszülötten jött a világra, és számos olyan génmutációtól szenvedett, amelyek különböző koponya és csonttorzulásokat okoznak.

Bár az előzetes vizsgálatok és a csontok állapota alapján a kutatók úgy becsülték, Ata halálakor nagyjából hatéves lehetett, ilyen fejlődési zavarokkal egészen biztosan nem érte meg ezt a kort. A minimúmia magzat volt, és olyan ritka betegségben szenvedett, amelynek hatására idő előtt öregedtek a csontjai.

A genetikai analízis alapján az is kiderült, hogy Ata az elmúlt 500 évben születhetett, de a sivatagi napon mumifikálódott csontváza olyan jó állapotban őrződött meg, hogy valószínűleg csupán néhány évtizedes lehet.

A tudósok nem tudták kideríteni, mi váltotta ki Ata génállományában észlelt szörnyűséges mutációkat. La Noria környékén egykor nitritet bányásztak, és lehetséges, hogy ez a tevékenység valamilyen módon szerepet játszhatott a DNS-károsodásban.

Hogy ezekkel a kutatási eredményekkel minden tudós egytértett-e, kiderül az Origo cikkéből. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában