Emlékezés az áldozatokra

Nyíregyháza - A magyar történelem egyik legszomorúbb fejezetére, múltunk egyik legsötétebb korszakára emlékezünk ezekben a napokban. Hetven éve kezdték meg összegyűjteni a zsidó lakosságot, hogy aztán végső útjuk valamelyik koncentrációs táborba, megsemmisítő lágerbe vezessen.

Az évforduló alkalmából pénteken emlékkonferenciát rendeztek Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban. A tanácskozás Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere gondolataival kezdődött.

– Szomorú, szégyenteljes korszaka a magyar történelemnek a deportálás, hiszen több százezer ember lett az áldozata. A német megszálláskor különleges bevetési egység is érkezett Magyarországra, hogy segítse a zsidók összegyűjtését és elszállítását. A földrajzi helyzet miatt megyénk, illetve Nyíregyháza az elsők között volt, ahol megkezdték a „zsidótlanítást”. Az akkori polgármester, Nyíregyházi Szohor Pál is elrendelte az összegyűjtésüket, s a környék 36 településéről Nyíregyházára hozták az embereket. S ami szomorú, hogy nem volt senki sem, aki útját állja ennek a borzalomnak. A csendőrök 17 ezer embert gyűjtöttek össze a Nyíregyházához tartozó településrészekre, közülük ötezren nyíregyháziak voltak. Mindezt a szörnyűséget nem szabad feledni, fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek a történelemmel, hogy mindez többet ne történhessen meg – tette hozzá az alpolgármester asszony.

Az érdeklődők több előadást is hallhattak a holokauszttal, a német megszallással kapcsolatban a múzeum nagytermében. Riczu Zoltán főiskolai tanár Holokauszt Szabolcs vármegyében címmel idézte fel a tragikus múltat. Utalt arra, hogy az akkori magyar kormány a németek minden kérését teljesítette, így azt is, hogy a zsidóság kérdését oldják meg végre. Rendeleteket hoztak, amelyekkel megfosztották őket telefontól, autótól, munkahelytől, kamarai tagságtól. Ezek a rendeletek az akkori helyi sajtóban is megjelentek, így a Nyírvidék cím hírlapban is.

– A sárga csillag viselésére is kényszerítették őket, s aki ennek nem tett eleget, azt megbüntették, s erről szintén beszámolt a helyi újság. A kiközösítő rendeletek után kialakították a gettókat, a gyűjtőtáborokat a kassai VIII. csendőrkerület közreműködésével, a német tanácsadók segítségével. Azért kezdte a magyar királyi kormány a zsidókérdés megoldását a keleti országrészben, mert a front közeledtével egyre közöelebb jöttek az oroszok, sietni kellett a deportálással – mondta többek között Riczu Zoltán az előadásában.