Jegyzet: Lesz-e vajon olyan korszak...?

Mindmáig érthetetlen cselekedet és megbocsáthatatlan bűn, ami a II. világháború idején történt. A józan ész nem érti, hogyan is vetődhetett fel annak a gondolata, hogy kiirtsanak egy népet, megsemmisítsenek ártatlan embereket. A zsidó nép mellett pusztulás várt többek között a szlávokra, a cigányokra, a fogyatékosokra, a homoszexuálisokra, a szabadkőművesekre, a másképpen gondolkodókra - M. Magyar László jegyzete.

Mily félelmetes fogalmak is kapcsolódnak a holokauszt kifejezéshez: gettó, deportálás, gázkamra, krematórium. Mindezek az állomásait jelentették „egy probléma végleges megoldásának”. Szavakkal nem is lehet kifejezni és érzékeltetni azt a rengeteg szenvedést, borzalmat, kiszolgáltatottságot, embertelenséget, amit átéltek a haláltáborokban az elhurcoltak. Ne legyünk szemérmesek, s valljuk be: nem sokat tanultunk az akkori tragédiából. Hetven évvel a szörnyűségek után is vannak, akik másként látnak népeket, embereket, munkálkodik bennük az előítélet, s a gondok megoldására bűnbakokat keresnek.

Lesz-e vajon majd olyan korszak, amikor mindenki egyenrangú félként, békésen üldögélhet a jogok asztalánál...?

- M. Magyar László -