Most abban a középiskolában tanít, ahol egykor tanult

Nyíregyháza - Sőt, ő a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium igazgatója.

A pusztadobosi parasztszülők nagyon sokat dolgoztak azért, hogy mind a három gyermekük tanári diplomát szerezzen. Lőrincz László szülőfalujában koptatta az általános iskola padját, hogy felvételt nyerhessen a nyíregyházi közgazdasági szakközépiskolába, mert közgazdász szeretett volna lenni, de a pesti egyetemre nem vették fel.

– Ekkor jutottam be a Nyíregyházi Főiskola matematika-fizika tagozatára és csak ezután következett a debreceni Kossuth egyetem informatikai szaka – meséli a pályája kezdetéről.

Tíz éven át tanított Pusztadoboson, amit élete egyik szerencséjének tart, mert ott a tanár nemcsak a gyermekeket oktatta, de önmaga is megtanult tanítani... Majd a szép emlékű Gilányi János igazgató, egykori matematika tanára hívta: van egy hely a kollégiumban, volna kedve nevelőtanároskodni. Madarat lehetett volna vele fogatni.

– Innen, a kollégiumból indult az én városi tanár utam, ahol öt év elteltével a szakközépiskola felnőtt tagozatát bízták rám, aztán szaktanár, majd igazgatóhelyettes lettem, harmadik éve nyertem el az igazgatói posztot.

Az életre nevelnek

Jelenleg Magyarországon a nyíregyházi Széchenyi a negyedik legjobb szakközépiskola és az összes középiskola között is a 11. helyet foglalja el.

– A szép eredményeinek titka, hogy itt az életre neveljük a diákokat. A legutóbbi évkönyvünkben közel negyven oldalon át ismertetjük a szebbnél szebb szakmai sikereket az informatikától a matematikán át a sportgyőzelmekig, merthogy már a Nyírsuli, illetve a Bozsik-program diákjai is nálunk tanulnak, laknak. Hosszan sorolhatnánk azok neveit, akik innen kerültek ki és ma igazgatók, főkönyvelők, polgármesterek, újságírók, ügyvédek vagy éppen Kossuth-díjas filmrendező.

Lőrincz László szíve csücske a fizika mellett az informatika, hiszen ez a jövő! Néhány commodore géppel kezdték, ma 320 csúcstechnológiás gépük van.

– Erősítenünk kell az emelt szintű érettségi vizsgákat, minél több diákot képessé tenni a követelmények teljesítésére, hiszen a továbbtanulásnál ez lényegi kérdés. Ezzel nem azt mondom, hogy baj van a továbbtanulással, hiszen az itt érettségiző diákok több mint 90 százaléka egyetemen, főiskolán tanul tovább.

Az igazgatói pályázatában – amit „csont nélkül” nyert – így zárja egyik gondolatát: „Itt szerettették meg velem a realitások, a valóság, az egzakt szigorúság világát, s így lettem a természettudományokat oktató tanár”.

Angyal Sándor