Úton a „csomag” Németországba

Nyíregyháza - A magyar export erősödéséhez kellenének a hazai, saját fejlesztésű termékek – vélekedik Terdik János.

Péntek délben adta „postára” azokat a konverteres acélgyártáshoz szükséges alapanyagokat (oxigén lándzsát, oxigén lándzsa mozgatót, valamint hő- és próbamérő lándzsát) a nyíregyházi Termaschinen Kft., melyeket egy esseni, a német Siemens tulajdonában lévő vállalkozásnak gyártottak le röpke két hónap alatt.

Szinte csak exportálnak

– Húsz emberem dolgozott rajta, többnyire lakatosok, hegesztők és forgácsolók – ecsetelte a megrendelés legyártásának körülményeit Terdik János ügyvezető, akinek cége szinte kizárólag csak (a 2013-as árbevételük 98 százalékát az export adta) külföldi megrendelésre dolgozik.

A miértre Terdik János azt válaszolta, hogy bár könnyebb lenne a belföldi piacra eladniuk, de az itthoni beruházási kedv még mindig igen alacsony, ez alól kivételt csak a nagyobb állami nagyberuházások jelentenek.

– A külföldi igényeknek nem egyszerű megfelelni, árban versenyezni kell, a határ­idők rövidülnek, a minőségi követelmények pedig növekednek.

– A monetáris politika kedvez az exportnak, amely továbbra is a fő irányt jelenti a cégnek – mondta az ügyvezető, aki szerint a keleti piacot újra be kellene indítani, hiszen még a Mezőgép műszaki igazgatójaként ő még emlékszik arra, hogy a keleti piac milyen sokat jelentett akkoriban.

Kellene a hazai!

A szakember úgy látja, hogy a magyar export erősödéséhez kellenének a hazai, saját fejlesztésű termékek, melyek eladhatóak a határainkon kívül is. – Saját cégemnek is az a problémája, hogy kevés a belföldön is keresett termékünk, ezek közé tartozik néhány mezőgazdasági gépalkatrész. Az egységes termelési struktúrát az export, legyen az keleti és nyugati, és az import egészséges aránya biztosítaná.

Terdik János azt vallja, hogy a magyar cégek akkor javíthatnának az exportlehetőségeiken, ha a szakképzési rendszerben is történne előrelépés.

– A duális képzési rendszer bevezetése jó döntés volt, de önmagában még mindig nem elég. Javult valamicskét a helyzet, de ennél több kell ahhoz, hogy az exportunk erősödjön. Hogy miben látom a hibát? Egy konkrét, életszerű példával hadd illusztráljam. Egy bankigazgató ismerősöm megkért, hogy egy CNC forgácsoló végzettségű szakmunkásnak segítsek munkahelyet találni.

– Meghallgattam az illetőt, de már az elbeszélgetésnél kiderült, hogy a CNC vezérléshez ért ugyan, de a hagyományos gépi forgácsoláshoz már nem. Alapvető szakmai ismeretek hiányában nem tudtam alkalmazni, és ajánlani sem a kollégáknak.

Még nem találtak egymásra

A Termaschinen Kft. ügyvezetője úgy látja, hogy bár beindult a duális képzési rendszer, mind az iskolarendszerű, mind pedig az átképzésben, ám az üzemek és az intézmények még nem találtak egymásra.

– Az elméleti képzés után a megfelelő termelő üzemben kell, hogy megkapja a gyakorlati képzést a diák – vonja le a végkövetkeztetést Terdik János. A megyei hiányszakmákat firtató kérdésünkre azt válaszolja, hogy a lakatos, a CNC forgácsoló szakmunkás és a hegesztő mindenképpen ebbe a kalapba tartozik.

– Az illetékes szerveknek ezen szakmák felé kell terelni a gyakorlati képzést.

KM-TG