Ne legyenek űzött vadak!

Nyíregyháza, Tiszadob - A Dunántúllal ellentétben megyénkben nem jellemző a szarvasok zargatása, a drótszálak kihúzása.

Nincsenek könnyű helyzetben a szarvasbikák, hiszen nap mint nap úgy érezhetik, hogy „felszarvazták”

őket. Éppen ezért szeretnék is levetni férfiasságuk díszét minden tavasszal. Próbálkozásukat kezdetben siker koronázza, de korai az örömük, hiszen visszanő hamarosan az agancs. S mi történik a levetett ékességgel? Azzal már nem törődnek, fontosabb számukra a csorda.

Csakhogy ami az állat számára már értéktelen, nagy kincset jelent az embernek. Ügyes kezek ugyanis dísztárgyakat készítenek az agancsokból, mások pedig őrölt formában fogyasztják annak reményében, hogy erősíti szervezetüket, fokozza szexuális aktivitásukat.

Hazánkban cégek és magánemberek is vásárolnak fel elhullajtott agancsokat, valamint hagyatékban őrzött trófeákat.

- A hirdetéseim az ország minden megyéjében megjelennek, ugyanis a kések nyelét agancsból készítem el - mondta el érdeklődésünkre az egyik ilyen jellegű hirdetés budapesti feladója. - Lehet nagyon régi, törött vagy éppen selejtes az agancs, nekem bármilyen jó. Készítek még csillárt és széket is belőle.

Mivel pénzforrást jelent az elhullajtott agancs, sokan tudatosan gyűjtik az erdőkben, csakhogy ha nincs rá engedélyük, akkor illegális tevékenységet folytatnak. Egy jó tanács a kirándulóknak: bárhol is találjanak agancsot, hagyják ott, mivel az a területen illetékes vadásztársaság tulajdona. Bár a jogszabály egyértelmű, mégis egyre nagyobb méreteket ölt hazánkban az agancsok illegális gyűjtése. Kíváncsiak voltunk arra, vajon a Nyírerdő Zrt. területére mennyire jellemző az illegális agancsgyűjtés.

– Szerencsére a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodási egységeinek területén ez nem jellemző – tájékoztatta lapunkat Vereb István, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. kommunikációs munkatársa. – A vadászterületek vadállományának nyugalma érdekében nem alkalmazunk szervezett formában agancsgyűjtést, mindössze a szakszemélyzet gyűjti alkalomszerűen és célzottan egyes kiemelkedő bikák hullajtott agancsát, illetve az erdészeti munkák során kerülnek még elő agancsok. Az így megtalált agancsokat nem értékesítjük, hanem elsősorban oktatási és kutatási célokat szolgálnak, mivel évente több felsőoktatási intézmény vadgazda mérnöki hallgatóit fogadja szakmai programmal egybekötött agancsbemutatóval a cégünk. A jogszabály szerint a terület vadászatra jogosultja – erdészet, vadásztársaság – gyűjthet agancsot. Idegenek tehát agancsot nem gyűjthetnek, legfeljebb csak akkor, ha vadászatra jogosult társaságok előzetesen engedélyt adnak nekik.

A Tiszadobi Táncsics Vadásztársaság 6970 hektáron gazdálkodik a települést körbeölelő határban. A társaság tagjai büszkék a 350 egyedből álló dámszarvas állományra, melyben 80-100 bika található.

- Nem gyűjtjük szervezetten az elhullajtott agancsokat - tudtuk meg Likai Zoltán vadászmestertől. - Számunkra sokkal fontosabb az, hogy az emberek nem zaklatják az állatokat, nem feszítenek ki drótot, mint azt oly sok helyről, főleg a Dunántúlról hallani. Ha nem űzik az állatokat, ha nincs kifeszítve drót, nem sérül meg az agancs, illetve az agancstő, vagyis a szarvas nem fogja idő előtt levetni fejékét. Hogy miért fontos számunkra, hogy szépen, sérülésmentesen fejlődjön az agancs? Míg 3 kg elhullajtott agancsért a felvásárló 9 ezer forintot fizet, a 4 kg-os kifőzött, kidolgozott, ép trófeáért, amit a vadász haza is visz, kifizet a társaságnak 700 ezer forintot, s bizony a két összeg között nagy a különbség. Ezért fontos a számunkra, hogy az állatok háborítatlanul, zavartalanul éljenek az erdők sűrűjében, ne váljanak űzött vaddá, s erről a hivatásos vadászok gondoskodnak is.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország március 12-i számában.