Egy kimagasló életút elismerése

Nyíregyháza - Családtagok, barátok és kollégák gyűltek össze az Anno étteremben néhány napja, hogy egy kimagasló életutat ismerjenek el: Görömbei Sándorét, aki a díjat már nem vehette át.

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) Schnitta Sámuel emlékbizottsága a Magyar Éttermi és Gasztronómiai Kultúra érdekében végzett több évtizedes kimagasló munkájáért posztumusz díjat adományozott a 2009-ben elhunyt cukrászmesternek, az elismerést felesége, Görömbei Sándorné vette át.

​Görömbei Sándor 1957-ben kezdte el cukrász szakon az iskolát – mivel abban az időben csak minden második esztendőben indították a szakot, egy évig inkább dolgozott, csakhogy azt tanulhassa, amire mindig is vágyott. Nagyon jó eredményei voltak, így lehetőséget kapott arra, hogy az utolsó évet Budapesten fejezze be. A cukrász szakma fortélyait ennek köszönhetően a legnagyobb elődöktől leshette el, a szakmai gyakorlatát például a mára világhírűvé vált Szamos család cukrászdájában töltötte, ahol Szamos Mátyás mutatta meg neki az apró trükköket, fogásokat. Az érettségi után munkavédelmi területen dolgozott, majd 1970-ben kinevezték a Pazonyi úti cukrásztermelő üzem, vezető helyettesévé. Itt lett számára igazán édes az élet, hiszen megismerte feleségét, akivel 1971-ben fogadtak egymásnak örök hűséget. Munkája mellett a szakiskolában a jövő nemzedékét is oktatta, és amikor a cukrászüzem egy pékségé lett, úgy döntött: továbblép. Cukrászdát álmodott a Korányi útra, és mivel mindig a minőséget tartotta szem előtt, a legjobb lisztért Hajdúnánásra, a cukorért pedig Kabára mentek feleségével, aki cukrásztechnológiát tanított. A nagy álmuk 1994-ben valóra vált: ekkor nyitották meg saját üzletüket, amelyből mára a gyermekeik – Irénke és Sándor – bevonásával a megyeszékhely egyik legkedveltebb cukrászdája lett.

​Irénke, a feleség azt mondja, nagyon megtisztelő, hogy elismerték a férje szakmai munkáját, és ez akkor is igaz, ha erre halála után került csak sor. – A kézműves cukrászat elkötelezett híve volt, és köztünk nemcsak a magánéletben, de a munkában is tökéletes volt az összhang. Nagyon komoly szakmai konzultációkat folytattunk, akár még a vasárnapi ebéd közben is, és úgy érzem, ezekre az eszmecserékre ma is nagy szükség lenne.

További részletek a Kelet-Magyarország május 2-ai számában.