Ország-világ

2021.05.25. 06:31

Így hazudik a DK vérplazma ügyben

Gyurcsány Ferenc pártja úgy rágalmazza a magyar vérplazma állítólagos „világpiaci ár” alatti értékesítésével az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ) és annak vezetőjét, Bayerné Matusovits Andreát, hogy éppen a DK elnökének kormányfősége alatt privatizálták a hazai oltóanyaggyártást, és tartották közel egy évtizeden át alacsonyan a vérplazma árát, ami a külföldi felvásárlónak kedvezett. A vérellátó korábbi és jelenlegi vezetése három év alatt az árfolyamváltozást is figyelembe véve több mint két és félszeresére tornázta fel a vérplazma árát. Érdemes megjegyezni, hogy a különleges készítmény esetében olyan, hogy „világpiaci ár”, nem létezik. A Magyar Nemzet információi szerint az OVSZ és Bayerné Matusovits Andrea a rágalmazó Sebián-Petrovszki és számos média ellen feljelentést tesz.

Fotós: Balogh Zoltán

A pünkösdi háromnapos ünnepre időzítve állt elő a DK – név szerint Sebián-Petrovszki László – egy felmelegített rágalomhadjárattal az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), illetve annak vezetője ellen

− ismerteti a Magyar Nemzet.

Felmelegített rágalomhadjáratról van szó, ugyanis körülbelül másfél évvel ezelőtt a Válaszonline.hu felületén hasonló már olvasható volt. Az ügyben azóta jogerős bírósági ítélet írta elő a valótlan állítások helyreigazítását, és – a lap úgy tudja – további eljárások is folynak.

Most pünkösdkor ugyanezzel állt elő Sebián-Petrovszki és a DK. Minden bizonnyal ebben az esetben sem derül majd ki, hogy „csak” politikai érdek áll a háttérben (elsősorban Bayer Zsolt publicista lejáratása) vagy azok a bizonyos üzleti körök is „olajozzák” a DK és képviselője akcióját.

Gyurcsányék ezt is eladták

A helyzet tisztázásáért érdemes visszatérni a kezdetekhez, s mindjárt fény derül bizonyos üzleti körökre.

Az állami plazmavagyont és az állami oltóanyaggyárat 2007-ben kótyavetyélte el és adta külföldi kézbe a szocialista–szabad demokrata kormányzat.

Akkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, aki ma a DK elnöke. Úgy hírlik, a magyar vérplazmavagyon és a magyar oltóanyaggyár elherdálása után

az akkori illetékes elvtárs az egészségügyből bement az OVSZ akkori vezetőjéhez, és közölte vele, hogy attól fogva kinek és mennyiért kell eladni a magyar vérplazmát. Versenyeztetés, tender nem volt. A kötelezően kijelölt vevő a Kedrion lett, s ez ugyanaz a cég, amelyik „megvette” az oltóanyaggyárat is.

A kötelezően megjelölt ár pedig 11 ezer forint/kilogramm volt, ami az akkori hatósági ár alig egyharmadát tette ki. (Ez mai árfolyamon számolva 30 euró lenne.) Ezt az árat 2017-ig, vagyis tíz év alatt 18 300 forint/kilogrammig „tornázták fel”. (Ez mai árfolyamon számolva 50 euró lenne.)

Ez a „kényelmes”, verseny és tender nélküli állapot egészen 2017-ig tartott, amikor is az OVSZ akkori főigazgatója, Drexler Donát kiírta a tendert a vérplazma értékesítésére (erre amúgy egy KEHI-határozat kötelezte, ugyanis az államnak is feltűnt, hogy a vérplazmát fillérekért viszik ki az országból), és a tenderen a legtöbbet ajánló cég nyert.

Ez az ár akkor 23 100 forint/kilogramm volt, vagyis mai árfolyamon számolva 65 euró lenne, ebből is látszik, hogy mindjárt induláskor 15 euróval magasabb árért „ment el” a plazma, mint tíz év alatt. Azután ez az ár 2019-ig felment 26 107 forint/kilogrammig, ami ma 73 eurónak felelne meg.

Bayerné Matusovits Andrea 2020-ban írta ki az újabb tendert a plazmára, erre öt érvényes ajánlat érkezett be, és ebből a legmagasabb, vagyis a 47 000 forintos ajánlat győzött. Ez mai árfolyamon 130 euró. Ennyiért adja ma az OVSZ a vérplazmát.

Nincs világpiaci ár

Érdemes kitérni a világpiaci árra. Sebián-Petrovszki László 110 eurós „világpiaci” árra hivatkozik, ám ez egész egyszerűen nem létezik.

A terápiás felhasználásra nem kerülő friss, fagyasztott plazma értékesítése nem a szabadon értékesíthető közvagyonra vonatkozó jogszabályok alapján történik. A jogalkotó a hazai betegellátás biztonságát szem előtt tartva korlátozásokat ír elő, a vonatkozó jogszabály pedig nem teszi lehetővé a szabad piaci értékesítést. Az előírt korlátozás (elkülönített feldolgozás, szabad értékesítés helyett hazai értékesítés) pedig jelentős többletköltséget és árréscsökkenést okoz a nyertes ajánlattevő számára.

Világpiaci ár azért nem létezik, mert nem homogén termékről van szó. Egyrészt nagyban befolyásolja az ipari plazma értékét, hogy mely országból, milyen módszerrel és főként milyen populációtól gyűjtik. Másrészt az ipari felhasználás előtt nagy hozzáadott értékű és költséges teszteléseket kell végezni, és az eladási árat igen jelentősen befolyásolja, hogy ezek a vizsgálatok megtörténtek-e, és ha igen, az illeszthető-e a vásárló minőségbiztosítási rendszerébe vagy újra el kell-e végeznie.

Míg a 2017-ben lefolytatott versenyeztetési eljárás során két érvényes ajánlat érkezett (20 350 forint és 23 100 forint), addig a 2020-ban kiírt tenderen valamennyi felkért piaci szereplő érvényes ajánlatot tett.

Amúgy – úgy tudni – Bayerné Matusovits Andrea tavaly februárban az összes EU-s tagállam vérellátójától megkérdezte, ők mennyiért adják el a plazmát. Döntő többségben elutasító válaszok érkeztek, melyek leginkább arra vonatkoztak, hogy a kérdés üzleti titkot, illetve nemzetbiztonsági érzékenységet érint (például a finnek válaszoltak így). A válaszadók adatai pedig olyan szórást mutattak, ami szintúgy rávilágít az úgynevezett világpiaci ár teljes értelmetlenségére. (Volt, ahol 110 eurót adtak meg, egy másik ország pedig mindössze 30 eurót.)

Mindenesetre ha létezne is világpiaci ár és az ez a 110 euró lenne, akkor jelenleg az OVSZ ennél 20,6 euróval többért értékesíti a vérplazmát, szemben Sebián-Petrovszki László állításával.

Magyarország mindenekelőtt

Fel kell hívni a figyelmet még egy körülményre.

Jelenleg az OVSZ az érvényes ajánlattevővel kötött szerződésben kiköti, hogy a gyártó köteles az általa megvásárolt plazmából előállított gyógyszerekkel a magyarországi igényeket maradéktalanul kielégíteni.

Ez különösen fontos kitétel a nagyon nehezen beszerezhető és drága immunglobulin G (IgG) esetében, amellyel a gyártó a szerződés alapján köteles Magyarország számára úgynevezett „mentőhálót” biztosítani.

Sebián-Petrovszki azt állítja, hogy Bayerné Matusovits Andrea milliárdokkal károsította meg a költségvetést. Ezzel szemben a valóság az, hogy a tendereztetés óta a magyar állam több mint hárommilliárd forint többletbevételhez jutott.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a DK-s politikus és pártjának minden állítása hazugság és rágalom, s ezeket a mai napon a Parlamentben is el fogják mondani, hogy így szerezzenek öt perc médiafigyelmet.

Mindenesetre információk szerint az OVSZ és Bayerné Matusovits Andrea Sebián-Petrovszki és számos média ellen feljelentést tesz.

Érdemes megjegyezni, hogy a fentiek amúgy fent vannak és elolvashatók az OVSZ honlapján. Az adatok megszerzéséért felesleges volt ügyvédet felkérni.

Mivel pedig a közérdekű adatigénylést Czeglédy Csaba nyújtotta be, az OVSZ eleve megtagadta volna az adatok kiadását, mivel egy büntetett előéletű, jelenleg is súlyos bűncselekmények miatt eljárás alatt álló, az ügyvédi kamarából felfüggesztett jogász jelentkezett az igénnyel.

Gyorsan újratermelődik

A vérplazma a vér szalmasárga-halványsárga színű folyadék-összetevője, amely szuszpenzióban, feloldódás nélkül tartja a vérben található vérsejteket. A teljes vérmennyiség mintegy 55 százalékát teszi ki. A várplazma az összes sejten kívüli testfolyadék véredényekben lévő részét képezi. Fő alkotóeleme a víz (93 térfogatszázalék), emellett oldott állapotú fehérjéket, glükózt, véralvadási faktorokat, ásványi ionokat, hormonokat és szén-dioxidot tartalmaz. A vérplazma emellett a szervezet fehérjetartalékaként is szolgál. Fontos szerepet játszik az érrendszeri ozmózisban, ami egyensúlyban tartja az elektrolitokat; védi a szervezetet a fertőzésektől és más, vérrel kapcsolatos betegségektől.

A vérplazmát vérátömlesztéskor használják, jellemzően friss, fagyasztott plazma vagy úgynevezett PF24 formájában. Teljes véradáskor vagy tisztított-sűrített vörösvérsejt-készítmény (PRBC) transzfúziójakor a legkívánatosabb a 0-s vércsoport. Ezt a vércsoportot „univerzális donornak” tartják, mert sem A, sem B antigént nem tartalmaz, és biztonsággal adható a legtöbb személynek. A teljes vér vagy PRBC-készítmény számára az AB-s vércsoportú személy az „univerzális fogadó”. A vérplazmaadás esetén ez azonban fordított. A véradóközpontok időnként csak AB vércsoportú személyektől vesznek plazmát, mert ez a plazma nem tartalmazza azokat az antitesteket, amelyek reakcióba léphetnek a fogadó antigénjeivel. Mint ilyen, az AB vércsoportot „univerzális plazmadonornak” tartják. A plazmaferezis során levett vérplazma mennyisége nemtől és testsúlykilogrammtól függően akár 0,8-1 liter is lehet. Ellentétben a teljes véradással, a vérplazmaadás sokkal gyakrabban megtehető (egyes jogrendszerekben hetente kétszer, ellenben a teljes véradással, amit nyolc hetente lehet), mert a donáció során a vérsejtek visszatérnek a testbe, és a legtöbb vérplazma természetes módon újratermelődik a szervezetben 48 órán belül.

Borítókép: illusztráció/vérplazmát ad egy nő

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában