Ukrán válság

2024.05.15. 06:33

Váratlanul lemondta külföldi útjait Zelenszkij

812. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart a Krími Platform harmadik csúcstalálkozóján Kijevben 2023. augusztus 23-án

Forrás: MTI

Fotó: Nemes János

Cseh külügyminiszter: nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak visszaküldésének javaslata

Nem megvalósítható a hadköteles ukrán férfiak Ukrajnába való visszaküldését célzó javaslat - jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerdán Prágában. 

A cseh diplomácia vezetője a TOP 09 kormánykoalíciós párt felvetésére reagált. A jobboldali párt néhány napja azt közölte, hogy a kormánykoalíció legközelebbi ülésén felveti ezt a témát. 

Jan Lipavsky, a Kalózpárt képviselője a szerdai kormányülés előtt újságíróknak azt mondta, 

nem érti, hogyan lehetne egy ilyen javaslatot megvalósítani. 

"Lehetetlen valakit csak úgy elfogni és Ukrajnába küldeni azzal a tudattal, hogy ott besorozzák a hadseregbe. Ezt a nemzetközi jog és a különféle szerződések nem teszik lehetővé" - fejtette ki álláspontját a miniszter. 

"Látjuk, hogy aránylag élénk vita folyik erről, és hogy Ukrajna is jelzi, hogy szüksége lenne harcképes férfi állampolgáraira hadseregében" - mutatott rá Jan Lipavsky. 

Hangsúlyozta, hogy 

"nagyon érzékeny kérdésről van szó", amelynek fejleményeit a cseh diplomácia nagy figyelemmel követi, és követik azt a vitát is, amely erről a szomszédos országokban is folyik. 

Vít Rakusan belügyminiszter, a szintén kormánykoalíciós Polgármesterek és Független Személyiségek (STAN) pártjának elnöke korábban közölte, hogy a kormányzat párbeszédet folytat az ellenzékkel az ukrán menekültek csehországi tartózkodását szabályozó úgynevezett lex Ukrajna szigorításáról. "A hadköteles személyek visszaküldése hazájukba a nemzetközi jog szerint jelenleg nem lehetséges" - mutatott rá a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízióban a belügyminiszter. 

A prágai sajtó szerint jelenleg több tízezer hadköteles ukrán férfi él Csehországban.

 A TOP 09 álláspontja szerint visszaküldésük hazájukba az Ukrajnának nyújtott segítség újabb formája lehetne.

A cseh elnök szerint Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését

Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését, amelyeknek mindenkori alapfeltétele az ukránok beleegyezése - vélekedett Petr Pavel cseh államfő az X szociális hálózaton szerdán megjelent bejegyzésében. 

A cseh elnök megerősítette korábbi, a Sky News televíziónak adott interjújában kifejtett álláspontját, miszerint 

ideje lenne leállítani a háborút, és keresni kell a jövőbeni rendezést. 

Az interjúban Petr Pavel az ukrajnai helyzet reális szemléletét hangsúlyozta. "Úgy vélem, naivitás lenne azt mondani, hogy Ukrajna rövid időn belül visszaszerezheti megszállt területeit. Oroszország nem mond le csak úgy a megszállt területekről. Le kell állítanunk a háborút és el kell kezdeni a vitát a jövőbeni rendezésről. Ez valamiféle kompromisszum lehet, de nem Ukrajna, Oroszország és a megállapodást garantáló országok egyetértése nélkül" - jelentette ki a cseh államfő a televíziós műsorban. 

Az X-en megjelent bejegyzésében ehhez hozzátette, hogy Ukrajnát a nemzetközi jog alapján minden eszközzel támogatni kell. "A lőszer és a katonai eszközök szállításának növelése a legitim támogatás része, beleértve a cseh kezdeményezést is" - mutatott rá a politikus. Úgy látja, hogy 

Oroszország - ha akarná - azonnal befejezhetné a háborút, de amíg elérhetőnek érzi céljait, tehát a szuverén Ukrajna teljes meghódítását, addig ezt nem fogja megtenni. 

Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a konfliktus lezárására irányuló igyekezetet. "Ellenkezőleg, ezeknek párhuzamosan kell haladniuk. Ugyanakkor bármiféle békés rendezés csak Ukrajna egyetértésével és érdekeinek figyelembe vételével jöhet létre" - szögezte le Petr Pavel. A cseh elnök elmondta még, hogy elfogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását a júniusra tervezett békekonferenciára.

Blinken Kijevben újabb kétmilliárd dollár támogatást ígért Ukrajnának

Az Egyesült Államok további 2 milliárd dollárral járul hozzá egy újonnan létrehozott alaphoz, amelynek célja az ukrán védelmi ipar fejlesztése és a fegyvervásárlás finanszírozása lesz - jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Kijevben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. 

"Ma szeretném bejelenteni, hogy további 2 milliárd dollárnyi külföldi hadi finanszírozást is biztosítunk Ukrajnának. Ezt az első ilyen alapba, a Védelmi Vállalkozási Alapba fektetjük be"

 - fejtette ki Blinken. 

Elmondta, hogy az alapból fogják fedezni az Ukrajnának szükséges fegyverek és katonai felszerelések beszerzését - nemcsak az Egyesült Államokból, hanem más partnerországoktól is -, és ebből fektetnek be az ukrán hadiipar fejlesztésébe, hogy Ukrajna több fegyvert tudjon gyártani "önmaga és mások számára". 

"Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút, és ezt az általunk nyújtott és továbbra is nyújtott példátlan mértékű támogatásunk is bebizonyította"

 - hangoztatta. 

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok megengedi-e amerikai fegyverek oroszországi területek elleni bevetését, Blinken megismételte, hogy az Egyesült Államok elvileg nem ellenzi az Oroszországi Föderáció elleni csapásokat. "Egyértelműen körvonalaztuk politikánkat, de ezt a döntést Ukrajnának meg kell hoznia. Mi biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna rendelkezzen a csatatéren való sikerhez szükséges fegyverekkel" - válaszolta. 

BLINKEN, Antony; KULEBA, Dmitro
Antony Blinken amerikai (b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kijevi megbeszélései utáni sajtóértekezlet végén, 2024. május 15-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA

Az amerikai diplomata kétnapos kijevi látogatása alatt előző nap a kijevi politechnikai intézetben tartott előadásán kijelentette, hogy az Egyesült Államok jövőbeni kétoldalú biztonsági egyezménye Ukrajnával számos területen fog katonai segítségnyújtást tartalmazni, és

 segít Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-tagsághoz. 

"Tíz évre szóló megállapodásunk értelmében az Egyesült Államok számos létfontosságú területen támogatja Ukrajna védelmét és biztonságát a repüléstől a légvédelemig, a drónoktól az aknamentesítésig" - emelte ki. Kitért arra is, hogy egy jövőbeli támadás esetén milyen konzultációs mechanizmust biztosít a megállapodás: "ha Oroszország vagy bárki más megtámadja Ukrajnát, azonnal a legmagasabb szinten fogunk együttműködni Ukrajnával, hogy megállapodjunk a fenyegetésre adott legjobb válaszról" - szögezte le. 

A szerdai sajtótájékoztatón Blinken közölte: 

arra számít, hogy az ukrán és az amerikai elnöknek a következő hetekben alkalma lesz találkozni.

 Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan mikor jöhetne létre a találkozó. "Többek között kétoldalú biztonsági megállapodást szeretnénk aláírni, és ennek küszöbén állunk" - mondta. A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál hozzáfűzte: Volodimir Zelenszkij elnök nyáron várhatóan az Egyesült Államokba látogat, hogy részt vegyen a NATO-csúcson, amelyet július 9-11-én Washingtonban tartanak.

Srí Lanka-i zsoldosok haltak meg Ukrajnában

Legalább 16 Srí Lanka-i zsoldos halt meg az orosz-ukrán háborúban harcolva - közölte szerdán a dél-ázsiai szigetország védelmi miniszterhelyettese. 

Srí Lanka a múlt héten indított vizsgálatot állampolgárainak a konfliktusba való toborzása ügyében, amelynek alapján 288 nyugalmazott katona részvételét állapították meg

 - mondta el Pramitha Tennakoon. 

"Megerősítést kaptunk arról, hogy 16 (zsoldost) megöltek" - mondta a miniszterhelyettes Colombóban újságíróknak. Nem részletezte, hogy a konfliktus melyik oldalán harcoltak a katonák, csak azt hangsúlyozta, hogy a Srí Lanka-iak toborzását embercsempészetként kezelik. 

A colombói kormány tárgyalásokat folytat az ukrán és az orosz külügyminisztériummal a két országban tartózkodó állampolgárainak felkutatásáról és biztonságos hazahozataláról. Az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy "ez egy kényes kérdés". Hozzátette: 

"Barátok vagyunk Oroszországgal és Ukrajnával. Ez a két ország fontos számunkra, ezért fordulunk a külügyminisztériumokhoz, hogy állampolgáraink biztonságban hazatérhessenek". 

Gamini Valeboda parlamenti képviselő hétfőn a törvényhozásban azt mondta, hogy a Srí Lanka-i állampolgárok többségét az orosz hadsereg szervezte be magas fizetések ígéretével, és azzal a hamis biztosítékkal tévesztették meg őket, hogy nem fogják őket harci feladatokra vezényelni. 

A védelmi minisztérium honlapján közzétett hirdetésben arra kérik a családokat, hogy "adjanak tájékoztatást az orosz-ukrán háborúban részt vevő, nyugdíjas korú Srí Lanka-i katonákról". 

A hozzátartozók panaszai azt követően szaporodtak meg, hogy a védelmi minisztérium a múlt héten vizsgálatot indított a két országba utazó állampolgáraikkal kapcsolatban. 

A Srí Lanka-i hatóságok többször felszólították honpolgáraikat, ne utazzanak Oroszországba vagy Ukrajnába a háborúban való részvétel céljából. 

A Srí Lanka-iakat azonban semmilyen korlátozás nem akadályozza abban, hogy külföldre utazzanak, a 2022-es történelmi gazdasági válság nyomán sokan elhagyták a szigetországot. 

A múlt héten a rendőrség őrizetbe vett két nyugalmazott katonát, köztük egy főtisztet, azzal a váddal, hogy illegálisan toboroztak embereket orosz zsoldoscégek számára. Srí Lanka szomszédai - India és Nepál - megerősítették, az elmúlt évben számos indiait és nepálit toboroztak, hogy az orosz hadsereg oldalán harcoljanak. A Katmanduban márciusban közzétett adatok szerint legalább 19 nepáli halt meg a harcokban.

Zelenszkij mandátuma május 21-én lejár, a szakértő szerint ez következhet utána

Bendarzsevszkij Anton úgy látja: a különböző ukrán politikai erők megpróbálják majd kihasználni a helyzetet - írja a Mandiner.

Az InfoRádiónak nyilatkozott Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, aki elmondta: egy hét múlva, május 21-én lejár az ukrán elnök mandátuma, viszont háború idején nem lehet választásokat tartani. A szakértő szerint az ukrán elnöki adminisztráció minden bizonnyal úgy értelmezi ezt a két rendelkezést, hogy mivel háborús helyzet van és nem lehet választásokat tartani,

automatikusan Volodimir Zelenszkij marad az államfő, még akkor is, ha már lejárt a mandátuma.

„Valószínűleg egy átmenetileg elnöki feladatok ellátó felelős vezetővé válik, tehát folytatja az eddigi elnöki működését, amíg nem lehet újra, legitim módon választásokat tartani” – hangoztatta a szakértő. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a nem teljesen egyértelmű jogi szabályozást a különböző ukrán politikai erők megpróbálják kihasználni. Politikai kampányt folytatnak, hogy valójában itt lezárul az elnöki ciklus, és máshogy kellene a kérdést megoldani. „Ez egy nagyon problémás helyzet, és nincs jó megoldása” – fogalmazott a szakértő.

A teljes cikket ITT olvashatja el. 

Vovcsankszban is megvetették a lábukat az oroszok

Aktív harcok zajlanak Vovcsanszkban, mivel az orosz csapatok elfoglalják állásaikat a város utcáin - közölte Olekszij Harkivszkij vovcsanszki rendőrfőnök a közösségi médiában május 15-én reggel. Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított a harkivi terület északi részén Liptó és Vovcsanszk felé, amely város kevesebb mint 5 kilométerre van az orosz határtól és mintegy 50 kilométerre Harkiv városától.
Harkivszkij elmondta, hogy evakuálják a Vovcsenszkben maradt civil lakosságot, de a helyzet "rendkívül nehéz".

Kiégett autóroncsok mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Ezreket menekítenek Harkivból

A város kormányzója 25 civil áldozatról és közel 8000 evakuálásról számolt be a harkivi terület elleni orosz támadás közepette.

Végzetes döntést hozhat Zelenszkij

Ukrajna arra kéri az USA-t, hogy 

oldja fel az amerikai fegyverek orosz területre történő bevetésének tilalmát. 

Ukrán tisztségviselők megpróbálják meggyőzni Washingtont, hogy engedélyezze Kijevnek, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel csapást mérjen orosz területre, mondván, hogy a tilalom megakadályozza őket abban, hogy megtámadják a Harkiv terület közelében felgyülemlett orosz csapatokat.

Moszkva csapatai május 10-én újabb offenzívát indítottak az orosz-ukrán határon keresztül az északkeleti Harkivi területre, a jelentések szerint

 30 000 katona vesz részt a műveletben.

Lemondta külföldi útjait Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij elnök lemondta tervezett spanyolországi és portugáliai látogatását az ukrajnai harctéri helyzet romlása miatt – írta a The Kyiv Independent.

Századvég: az európai közvélemény határozott nemet mond a katonaküldésre

Míg az Európai Unió polgárainak 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, az országhatárokon kívül alig több mint a negyedük (27 százalékuk) ragadna fegyvert, sőt, ha uniós országok katonáinak ukrajnai szerepvállalásáról van szó, elsöprő elutasítottság látható (69 százalék) 

- olvasható a Századvég Európa Projekt kutatásában, amely részleteit szerdán tájékoztatták az MTI-t.

A felmérésben azt írták, hogy az európai politikai térben az elmúlt hónapokban számottevően erősödött a háborús retorika: az Európai Unió, illetve Nyugat-Európa számos vezető politikusának nyilatkozatai - a béketárgyalások előmozdítása helyett - a háborús berendezkedés kialakítására, az európai országok háborús érintettségének vizionálására irányultak, azt sugallva, hogy Ukrajna katonai támogatása elengedhetetlen az uniós tagállamok védelméhez.   

Többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a háborús gazdálkodásra való átállást szorgalmazta, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig rögzítette, hogy "már nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború". Ezen felül Boris Pistorius német védelmi miniszter a sorkötelezettség újbóli bevezetését fontolgatja, miközben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber ugyancsak a kötelező sorkatonai szolgálat mellett "tört lándzsát" - sorolták.   

Úgy folytatták, hogy a közvélemény-kutatás tanúsága szerint Európában a harci hajlandósághoz fűződő lakossági attitűdök gyökeresen eltérnek az országhatárokon belüli, illetve az azokon kívüli esetleges fegyveres küzdelem tekintetében.   

A felmérés kitért arra, hogy az uniós válaszadók 59 százaléka harcolna a hazájáért a saját országa területén, azonban 27 százalékuk erre nem lenne hajlandó.   

Ehhez képest az országhatárokon kívül az uniós polgárok alig több mint negyede (27 százaléka) fogna csak fegyvert, míg 54 százalékuk elutasítaná ezt. Másképpen fogalmazva kevesebb mint fele annyi európai harcolna az országa határain túl, mint a saját hazája területén - írták.   

Országok szerinti bontásban megállapítható, hogy a hazájuk saját országhatárokon belüli fegyveres védelmére hajlandóak aránya minden uniós tagállamban meghaladja azoknak a hányadát, akik ettől elzárkóznak.   

Az országhatárokon belüli fegyveres védelem tekintetében magas lakossági hajlandósággal találkozhatunk egyebek mellett Litvániában (74 százalék), Észtországban és Magyarországon (70-70 százalék) 

- tették hozzá.   

A kutatás szerint a saját országa határain kívüli fegyveres harcot pártolók aránya egyetlen uniós tagállamban sem éri el az 50 százalékot, és egyedül Litvániában (46 százalék) haladja meg a lépést ellenzők táborát (28 százalék).   

A sorkatonai szolgálat esetleges visszaállítása miatt az európai közbeszéd fókuszába kerülő Németországban mindössze a megkérdezettek 23 százaléka ragadna fegyvert az országhatárokon túl, ezzel szemben 10-ből 6 német (60 százalék) elzárkózna ettől.   

Hangsúlyozták továbbá, hogy 

a saját országuk határain kívüli katonáskodást leginkább a magyarok (75 százalék), illetve az osztrák és belga válaszadók (66-66 százalék) ellenzik.   

A kutatás kitért az európai katonai erők ukrajnai bevetésének kérdésére is: az uniós megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elutasítja, hogy az országa katonákat küldjön Ukrajnába, ugyanakkor 25 százalékuk nem kifogásolná ezt.   

Ezen felül a háborús beavatkozással egyetértők hányada az Európai Unió egyetlen tagállamában sem haladja meg az intervenciót ellenzők táborát; a legnagyobb arányban a magyarok (91 százalék) és a bolgárok (86 százalék) zárkóznak el attól, hogy Kijevet katonák küldésével támogassák - áll a kutatásban.

Országos áramhiány

Az ukrán elektromos hálózatot üzemeltető Ukrenergo azt közölte, hogy az orosz csapások okozta károk helyreállítása miatt az ország egész területén ellenőrzött áramszüneteket kell végrehajtani este 21 órától éjfélig. „Az orosz lövedékek miatt jelentős áramhiány van a rendszerben, a hideg időjárás miatt pedig megnövekedett a fogyasztás” – tájékoztatott az Ukrenergo.

Visszahúzódnak az ukránok

Az ukrán hadsereg közölte, hogy erői új pozíciókra húzódtak vissza az északkeleti harkivi régió két olyan területén, ahol Moszkva offenzívát folytat, és figyelmeztetett az orosz haderő összevonására északon, a Szumi régió közelében.

A 92. dandárhoz tartozó Achilles zászlóalj egyik ukrán katonája robbanószert erősít egy öngyilkos drónhoz, mielőtt útnak indítaná orosz célpontok felé a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2024. május 12-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

NATO-csatlakozás

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Andrij Jermak és Anders Fogh Rasmussen vezette, Ukrajna biztonságával és euroatlanti integrációjával foglalkozó nemzetközi munkacsoport jelentése. Ez minden olyan döntéshozó számára elérhető lesz a Szövetségben, amely befolyásolhatja a NATO megerősödését.

"Ez egy jelentés Ukrajna kilátásairól, arról, hogy valóban erős döntésekre van szükség annak érdekében, hogy ne csak véget vessünk ennek a háborúnak, hanem megszüntessük a háborúk indokoltságát régiónkban és egész Európában. Ehhez meg kell szüntetni a biztonsági hiányt Európában, és különösen Ukrajna biztonsági hiányát. Szükségünk van a Szövetség erős álláspontjára, és egyértelmű jelzésre Moszkvának, hogy a háború nem ér semmit" - mondta az ukrán elnök.

Képesség-korlátok

"Oroszország minden nap rakétákkal és irányított légibombákkal támadja Harkivot, a határ menti térség többi városát és közösségét, valamint frontállásainkat. Rendkívül fontos a légvédelmünkben és a repülésünkben rejlő lehetőségek növelése, beleértve a vadászgépek koalíciójának bővítését, valamint a kiképzés és a szállítások felgyorsítását. Tisztában vagyunk ugyanakkor partnereink tényleges képességeivel. Először világos politikai döntésekre van szükség" - mondta napi videójában az ukrán elnök.

Orosz Sz-300-as rakéta maradványát emelik teherautóra a mentőalakulat tagjai Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a kelet-ukrajnai város egyik lakónegyedét. Ukrán források szerint legalább 20 ember, köztük 3 gyermek megsebesült /Szergej Kozlov
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Lassú fegyverszállítások

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi találkozóján szóba került, hogy jelentősen gyorsítani kell a fegyverellátási folyamatot, mert jelenleg túl nagy az időkülönbség a segélycsomagok bejelentése és a tényleges leszállítása, illetve a frontra jutása között. Zelenszkij szerint hatékonyabbá kell tenni a döntések végrehajtását és a logisztikát is.

BLINKEN, Antony; YOUNG, Neil
Antony Blinken amerikai külügyminiszter gitározik a The 1999 zenekarral, amely Neil Young Rockin' in the Free World című számát adja elő a kijevi Barman Dictat bárban 2024. május 14-én
Fotó: Brendan Smialowski / Forrás: MTI/AP/AFP pool

Zelenszkij: Minden eléggé feszült

Napi videójában az ukrán elnök azt állította, hogy az ukrán katonák és a helyi lakosok visszaverik az előre törő oroszokat Harkiv térségében és bár még túl korai következtetéseket levonni, de a helyzet ellenőrzés alatt áll. Ugyanakkor azt is mondta, hogy "minden eléggé feszült".

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 5524 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5678 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt kedden:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában