Sport

2016.04.11. 18:22

A csepp medencéből a halhatatlanságig

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A 120 éve született első magyar olimpiai aranyérem apropóján a mozgalom megyebeli kötődését is számba vettük.

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A 120 éve született első magyar olimpiai aranyérem apropóján a mozgalom megyebeli kötődését is számba vettük.

Százhúsz éve annak, hogy ezen a napon, tehát 1896. április 11-én megszületett az újkori olimpiai játékok első magyar aranyérme. Majd mindjárt a második is – mindkettő Hajós Alfréd jóvoltából.

Hajós Alfrédet – eredeti nevén Guttmann Arnold – az édesanyja egyedül nevelte öt testvérével együtt. Hősünk 13 éves volt, amikor az édesapja a Dunába fulladt, és ugyan a későbbi olimpiai bajnok már négyévesen megtanult úszni, igazából ekkor kezdett el komolyabban foglalkozni a sportággal. Az athéni olimpiai csapatba nagyon fiatalon, 18 évesen került be annak köszönhetően, hogy sorra győzte le a felnőtteket. A Rudas-fürdő 17 méteres (!) medencéjében százszámra úszta a hosszakat, a kitartó munkának Athénban lett meg az eredménye.

Tizenkét fokos vízben

Pedig a görög fővárosban nem medencében, hanem a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében rendezték a versenyeket. Száz méteren 16 versenyző indult, közülük Hajós Alfréd 1:22,2 perces eredménnyel lett olimpiai bajnok (ma 46,91 másodperccel tartja a világcsúcsot a brazil César Cielo Filho…). A hideg víz nem tett jót a testének, de aznap még várt rá egy újabb megmérettetés, immár 1200 méteren. Hajós Alfréd a hideg víz ellen védekezve bezsírozta a testét, nekivágott az újabb távnak – és megszerezte saját maga és a magyar olimpiai mozgalom második aranyérmét (közben indulhatott volna 500 méteren is, de annyira reszketett, hogy nem vállalta az indulást), pedig elmondása szerint a túlélésért úszott, mert végig attól félt, hogy görcsöt kap, és belefullad a vízbe.

Hajós Alfréd sokoldalúságáról csak annyit, hogy labdarúgóként volt a Budapesti TC igazolt játékosa és 1906-ban, 28 évesen a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Építészmérnöki diplomáját is hasznosította a sportban, az 1924-es olimpián a szellemi versenyben a Lauber Dezsővel alkotott stadiontervüket ezüstéremmel jutalmazták.

Az aranyak száma: 168

Hajós Alfréd aranyérmeit további 166 követte, a magyar olimpiai csapat 168 elsőséggel várja az augusztusi riói olimpiát. A huszonötödiket Kárpáti Károly (birkózás, 1936), az ötvenediket Szilvásy Miklós (birkózás, 1952), a hetvenötödiket a kardcsapat (1960), a századikat Hegedüs Csaba (birkózás, 1972), a százhuszonötödiket Darnyi Tamás (úszás, 1992), a százötvenediket pedig Nagy Tímea (vívás, 2004) szerezte.

Az aranyak mellett 148 ezüst- és 170 bronzérem a magyarok összmérlege, a kevésbé fényes érmekből megyebeli színekben induló sportolók is gyűjtöttek. Az NYVS(S)C sportolói közül második lett Szabó Tünde 1992-ben, 100 méteres hátúszásban, harmadik Váradi János ökölvívásban, légsúlyban, az 1980-as moszkvai játékokon és 1996-ban, Atlantában Feri Attila súlyemelésben, könnyűsúlyban.

A megyebeli születésű sportolók között viszont vannak olimpiai bajnokaink. A Kisvárdán, 1891. július 19-én született Halasy Gyula a Magyar Galamblövő Egyesület sportolójaként nyert aranyérmet 1924-ben, Párizsban, agyaggalamb-lövészetben. Móna István 1940. szeptember 17-én látta meg a napvilágot Nyíregyházán, és a Budapesti Honvéd sportolójaként tagja volt az 1968-ban, Mexikóvárosban olimpiai bajnok öttusacsapatnak. Ezüst- és bronzérmes lett az 1948-as londoni olimpián az úszó Mitró György (Nyíregyháza, 1930), ezüstérmes 10 000 méteren a hosszútávfutó Kovács József (Nyíregyháza, 1926).

A gerelyhajító triplája

Három olimpián is érmet szerzett a nagyhalászi születésű Kulcsár Gergely (1934), a ma is élő egykori gerelyhajító ezüstérmes lett Tokióban (1964), bronzérmes Rómában (1960) és Mexikóvárosban (1968).

Kőszegi György (Nyíregyháza, 1950) súlyemelő 1976-ban, Montrealban lett ezüstérmes a lepkesúlyúak között. 1992-ben Béres Zoltán (Nyírbátor, 1968) bronzérmet vehetett át a középsúlyú ökölvívók között, míg Szántó Anna (Mátészalka, 1966) tagja volt az 1996-ban bronzérmes női kézilabda-válogatottnak.

 

A megyebeli egyesületből az olimpiákon szereplő sportolók

1928, Amszterdam: Galambos József (atlétika)

1952, Helsinki: Kovács József (atlétika)

1968, Mexikóváros: Kiss Mária (atlétika)

1976, Montreal: Szabó Ildikó (atlétika)

1980, Moszkva: Bakosi Béla (atlétika), Petrika Ibolya (atlétika), Váradi János (ökölvívás)

1988, Szöul: Csabai Judit (úszás)

1992, Barcelona: Bubán Zsolt (lovassport), Ficsor József (atlétika), Harsági Andrea (tollaslabda), Ling Attila (lovassport), Molnár Tamás (atlétika), Németh László (súlyemelés), Szabó Tünde (úszás)

1996, Atlanta: Feri Attila (súlyemelés), Kovács Rita (úszás), Popa Adrián (súlyemelés)

2000, Sydney: Farkas Zoltán (súlyemelés), Gyulai Miklós (atlétika), Popa Adrián (súlyemelés), Tamtom Péter (súlyemelés)

2002, Salt Lake City: Kürti Éva (bob)

2004, Athén: Ajkler Zita (atlétika), Balog Vilmos (ökölvívás), Feri Attila (súlyemelés), Kürti Éva (atlétika), Tóth János (atlétika)

2008, Peking: Baranyai János (súlyemelés), Rakonczai Beáta (atlétika)

2012, London: Helebrandt Máté (atlétika), Rakoncza Beáta (atlétika)

Megyebeli születésűként, más egyesületek színeiben az olimpiákon szereplő sportolók

1924, Párizs: Halasy Gyula (sportlövészet)

1936, Berlin: Dienes-Öhm (Ritter) Tivadar (lovassport), Zsitva (Zawrzel) Zoltán (atlétika)

1948, London: Mitró György (úszás)

1952, Helsinki: Balogh Ambrus (sportlövlészet), Kemény (Kollár) Ferenc (torna)

1956, Melbourne: Kovács József (atlétika), Kovács Miklós (sportlövészet), Krebs Sándor (sportlövészet)

1960, Róma: Kovács József (atlétika), Krebs Sándor (sportlövészet), Kulcsár Gergely (atlétika), Noszály Sándor (atlétika)

1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atlétika)

1968, Mexikóváros: Badari Tibor (ökölvívás), Kulcsár Gergely (atlétika), Móna István (öttusa)

1972, München: Kulcsár Gergely (atlétika), Papp Margit (atlétika)

1976, Montreal: Badari Tibor (ökölvívás), Csapó Gabriella (röplabda), Kőszegi György (súlyemelés), Molnár Károly (cselgáncs), Nagy József (öttusa), Papp Margit (atlétika), Szegedi Károly (kajak-kenu)

1980, Moszkva: Babály László (atlétika), Csapó Gabriella (röplabda), Hornyák Ferenc (súlyemelés), Kőszegi György (súlyemelés), Mandzák Bertalan (cselgáncs), Molnár Károly (cselgáncs), Oláh Béla (súlyemelés), Papp Margit (atlétika)

1988, Szöul: Iváncsik Mihály (kézilabda), Oláh Béla (súlyemelés)

1992, Barcelona: Béres Zoltán (ökölvívás), Iváncsik Mihály (kézilabda), Lakatos Pál (ökölvívás), Szikora István (ökölvívás)

1996, Atlanta: Szántó Anna (kézilabda), Szebenszky Anikó (atlétika), Szilágyi Katalin (kézilabda)

2000, Sydney: Lakatos Pál (ökölvívás), Szebenszky Anikó (atlétika)

2004, Athén: Bacskai Zsolt (atlétika), Harsányi Gergely (kézilabda)

2008, Peking: Hornyák Ágnes (kézilabda), Kalucza Norbert (ökölvívás)

2012, London: Harsányi Gergely (kézilabda)

Forrás: a Nyíregyházi Egyetem olimpiai fala

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!