szon-sportoldal

2009.12.22. 11:17

Az antifutballra nem vevők!

<p>Nem volt unalmas. M&#225;rmint a Ny&#237;rkar&#225;sz<br /> szezonja. A megyei els&#337; oszt&#225;ly&#250;<br /> futballegyletnek a j&#243;b&#243;l &#233;s<br /> rosszb&#243;l egyar&#225;nt kijutott.</p>

A derékhadat képviselő

Dudás-gárdára azt viszont nem

lehet rásütni, hogy megalkuvó lenne:

tizenhét fellépéséből

csupán egyetlen egy végződött

döntetlennel. A Gyulaháza elleni

örökrangadón idegenben vágott

négy gól nyilván megdobogtatta

szíveket, ugyanakkor a négy hazai

zakó alighanem nehezen emésztették

meg az érintettek.

– Nagy volt a játékosmozgás

a nyáron: tízen távoztak,

tizenegyen érkeztek, ezért mondtam az

elején a teljesítményünket

és a helyezésünket nagyban fogja

befolyásolni, hogyan tudjuk pótolni

azokat, akik korábban sokat tettek a

minél jobb szereplésért –

jelezte Dudás Zoltán, a

Nyírkarász edzője.

– A búcsúzók

között akadtak, akik magasabb osztályt

választottak, vagyis nálunk lett ismert

labdarúgó, így egyik szemünk

sír a másik meg nevet. Meg kell jegyezzem

az elmúlt szezonban szerzett 61

gólból 43 „elment”, ennek

ismeretében nyilvánvalóan nagy

feladat várt rám és a csapatra. A

felkészülés a

körülményekhez képest

jól sikerült elégedett voltam a

hozzáállással. Eredményesen

is kezdtük a bajnokságot négy

meccsből hármat behúztunk,

mire elhittük, hogy milyen jók vagyunk.

Aztán jött egy olyan hazai

nyeretlenségi sorozat, hasonlóra nem is

emlékszem.... Sajnálatos, mert a

szurkolóinkat nem sikerült

kiszolgálni, ettől függetlenül,

úgy érzem türelmesek voltak

velünk szemben, amiért

köszönettel tartozunk.

Kárpótlásul idegenben

felszabadultan, látványosabban, és

ami lényeg, eredményesebben

futballoztunk. Egyszer csak megtört a jég

és hátralévő hazai

mérkőzéseinket hibátlanul

teljesítettük.

Természetesen van hiányérzetem:

sok gólt kaptunk és a rengeteg

kidolgozott helyzetek töredékét

értékesítettük. Az

elitcsapatokkal szemben, a mi

szemszögünkből hiába

játszottunk jól, nem tudtunk igazi

skalpot szerezni. Nagyon fájó a

bátori vereség: kétszer is

vezettünk, ráadásul két

büntetőt hibáztunk.

Természetesen akad olyan

mérkőzés is, amelyre szívesen

emlékszünk: a gyulaházi „El

Classico” és a tiszavasvári

győzelem – a kisfiam

születésével. Pozitívnak

tartom hogy nem védekező

építő antifutballt, sokkal

inkább bátor támadófocit

játszottunk, még úgy is, hogy

sokszor öt fiatal lépett

pályára kezdőként.

Dudás Zoltánnak nem nyolc,

miként muzsikálnak „fiai”...

– Azt gondolom, fizikálisan

bárkivel felvettük a versenyt, de elismerem

sokszor rutintalanok voltunk. Jó

érzés látni azt is, egy-két

kivételével helyi

labdarúgók alkották a

csapatot, és ha az idősebb

játékosoknak bizalmat szavaztam,

megtettek mindent a siker érdekében. A

fiúk hozzáállását

megfelelőnek ítélem,

teljesítményük viszont

hullámzott. Így is

túlszárnyaltuk a vezetőség

nem túl magasra tett

mércéjét. Értékelni

és meg kell becsülni a nyolcadik helyet,

még akkor is, ha én nem vagyok

elégedett. Köszönettel tartozunk

elsősorban a polgármesterünknek,

valamint annak a néhány szponzornak, akik

támogatnak bennünket.

Karászi kitekintő

Őszi végeredmény:

8 Nyírkarász 17 8 1 8 29–28 25

Otthon: 9 5 – 4 15–14 15

Idegenben: 8 3 1 4 14–14 10

Házi

góllövőlista:10 gólos

Gazdag. 6 gólos: Lakatos I. 3 gólos:

Böszörményi. Fecsku I. 2 gólos:

Horváth J., Szabó G. 1 gólos:

Bodnár Z., Liptai D., Liptai T.

- Koncz Tibor -

Ezek is érdekelhetik