Jegyzet: Itt van már a digitális kánaán!

Valamikor, optimális esetben három emberes meló volt. Az egyik felment a tetőre, a másik a szobában ült a tévé előtt, a harmadik az udvaron várta a jelzés. - Még szemcsés, egy kicsit balra, vagy jobbra! Most jóóóó! Ez azt jelentette, hogy élvezhető minőségben jött az adás, lehetett nézni az Ájvenhót, vagy a Tenkes kapitányát - Mán László jegyezete. Természetesen feketén és fehéren, és csak egy magyar adón. Erre volt ráhangolva a vételi egységet jelentő saját, vagy szaki által készített antenna.

Azóta nagyot változott a világ, bejött a digitális korszak, ilyen, meg olyan, akár falnyi méretű „elcédéken”, és plazmákon özönlenek több száznyi csatornán a színes hírek, filmek, bulvárok, ismeretterjesztősorozatok, híradások. A klasszikus antennákból már csak keveset látunk a háztetőkön, hozzájuk most köszönt be az új korszak. Egy kis átalakítás, egy kis beltéri egység (ennek persze megkérik az árát) és itt is van a digitális kánaán!

Ez egy korszakváltást jelent a tévézésben! – hirdetik az elmúlt esztendő végén beindult akciót. No, azért még ne ájuljunk el, mert így egyelőre csak pár csatorna lesz ingyenes, pluszdíjért még hozzárendelhetünk majd kéttucatnyit, de az igazi szuper-hiper-mega-gigaválasztás még mindig a kábeleseké, és a tányérantennásoké marad.

Az átállás örömteli, az igazi persze az lenne, ha a tartalmas, valóban szórakoztató, vagy értékeket közvetítő műsorokat nézhetnénk, mert ezekből a csatornák számának függvényében egyre kevesebb van...

Mán László