2007.11.29. 14:49
„Miskolcon betonfalba ütközünk”
<p>Miskolc - Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztalta Miskolcot egy szegregációs ügyben – így fogalmaz az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnöke, Újlaky András.A város nyilatkozatára még várunk.  <A href="http://www.boon.hu/hirek/im:boon:newspaper-emtippek/cikk/imkkk-merfoldko-es-hidszerep/cn/boon-news-em_01-20071129-115223"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/download.png" width="13" border="0" /><B>A debreceni ítélőtábla jogerős ítélete</B></A></p>
Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság a miskolci önkormányzatot, mivel több oktatási intézményében elkülönítve oktatja-neveli a roma tanulókat a többi gyerekektől, így fogalmaz az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány elnöke, Újlaky András. A diszkriminációs ügyeket kivizsgáló hatóság határozatát egy hónappal ezelőtt kapta meg az alapítvány, és most várakozó állásponton van. A miskolci önkormányzat ugyanis 30 napon belül megtámadhatná a határozatot a bíróságon. Hogy ez megtörtént-e, arról nem kaptak hírt Újlakyék.
Újlaky András viszont úgy látja, a szankció, amit a hatóság hozott (az elnök szerint az, hogy az önkormányzat hagyjon fel szegregációs tevékenységével), sokkal „erősebb”, mint ha pénzbírságot róttak volna ki. Ugyanis számon kérhető, ellenőrizhető. Az alapítvány jelezte is ezt a város felé, ám ők - mint eddig sohasem - nem reagáltak a megkeresésre.
– Pedig jeleztük, milyen következményei lehetnek, ha figyelmen kívül hagyják a történteket – hangsúlyozta Újlaky András. – Az előzményeket, miszerint immár a második per folyik ebben az ügyben a város ellen, hogy az első perben részben elmarasztalta az önkormányzatot a bíróság, és most a hatóság is ugyanígy járt el. Ha az önkormányzat pályázni szándékszik a II. Fejlesztési Terv kereteiben belül kiírt közoktatási célú pályázatokra - milliárdos pénzekről van szó - akkor esélyegyenlőségi tervet is kell készíteniük. A történtek fényében nem sok esélyük lesz, hogy nyerjenek. Ha nem változtatnak a jelenlegi szegregációs gyakorlaton, akkor mi is megpróbáljuk megnehezíteni, hogy sikeresen szerepelhessenek.
A történtekkel kapcsolatban megkerestük dr. Kormos Vilmost, a miskolci önkormányzat főosztályvezetőjét. Ő bár ígéretett tett, hogy nyilatkozik az ügyben, eddig nem tette meg. Véleményének továbbra is helyt adunk.
Információ |
Újlaky András elmondta, a hatóság az ő jelzésükre kezdett vizsgálódni Miskolcon. Egy szociológiai felmérés volt az alapja. Nyíregyházi és miskolci iskolákban vizsgálódtak, (azokban, amelyek nem voltak tárgyai a korábbi miskolci intézmények ellen indított pernek). Azt vizsgálták, hogy elkülönítik-e egymástól a roma és nem roma gyermekeket. Több iskolára jellemző, hogy az évfolyamonkénti három osztályból egy kéttannyelvű (a), egy sport- vagy énektagozatos (b) és egy vegyes tantervű (c). A felmérés szerint az (a) osztályokban nincs, a (b)-ben alig van, a harmadikba (c) pedig nagyrészt cigány gyerekek járnak. A hatóság - mondta Újlaky András - három iskolában állapította meg a szegregációt Miskolcon, marasztalta el az intézményfenntartót, és írta elő a helyzet megszűntetését. |
Kemény betonfal Miskolcon |
Megkérdeztük, mennyire jellemző Magyarországra az, ami szerintük Miskolcon történik. Sehol nem tapasztalták, hogy hasonlóan „kemény betonfalnak” ütköznének, válaszolta Újlaky András. Nyíregyházán és Hajdúhadházon például hajlandóak voltak az együttgondolkodásra. Amikor megállapították a szegregációt, ott azonnal léptek. Megkérdeztük, miben látná az alapítvány a megoldást. Az elnök úgy látja, egyetlen tollvonással biztos, hogy nem lehet változtatni. Szakértők bevonásával olyan tervet kell készíteni, amely évek alatt, folyamatában hoz eredményt. |
ELŐZMÉNYEK: |
2004-ben azért perelte be a miskolci önkormányzatot az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, mert szerintük hátrányosan különböztették meg a roma gyerekeket a többiektől az iskolák összevonásával. Három miskolci iskolánál észlelték a szerintük törvénytelenséget. A Selyemréti iskolát a József Attila utcaival, a Komlóstetôit a Fazola Henrik iskolával a Bulgárföldit pedig a perecesi általános iskolával vonták össze. A bíróság nem adott helyt az alapítvány keresetének. Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla ítélkezett: helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, egyetlen - azóta a felek által más és másféleképp magyarázott - pont kivételével. Ebben az olvasható, hogy az önkormányzat a beiskolázási körzethatárok összeolvasztásának elmulasztásával (ezt a lépést azonban még a per kezdete elôtt pótolta) megsértette több iskola roma tanulóinak egyenlô bánásmódhoz való jogát. Azóta 2007 elején az alapítvány újra beperelte a miskolci önkormányzatot - hasonló okokból. A per még folyamatban van. |
Kapcsolódó:
