Enyhén lejtős területen landolt a Marson az Insight robotgeológus űrszonda

A landolás helyét 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai
A landolás helyét 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai - © Illusztráció: pixabay.com
Washington – Enyhén lejtős, mintegy 4 fokos hajlásszögű területen, egy sekély porral és homokkal teli kráterben landolt hétfőn a Mars felszínén az Insight robotgeológus űrszonda – közölte pénteken honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.

A landolás helyét, az Elízium-síkságot 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.

“Tudományos csoportunk remélte, hogy egy homokos, kevésbé kőzetes területen fog landolni az űrszonda, ezért választottuk ki ezt a landolási helyet, így most nem lehetünk ennél boldogabbak” – közölte Tom Hoffman az Insight-projekt menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában.

A Marson nincsenek leszállóállások vagy kifutók, egy olyan helyen landolni, amely tulajdonképpen egy mindenféle kőzet nélküli nagy homokozóhoz hasonlít, könnyebbé teszi a robotgeológus bevetését és pompás helyszínt biztosít az ásáshoz – hangsúlyozta Hoffman. Az Insightot úgy tervezték, hogy képes legyen dolgozni egy 15 fokos lejtős felszínen is.

A térség sziklássága szintén fontos tényező az Insight misszió sikerességében. A kőzetek és a terület lejtőssége hatással lehet arra, hogy az Insight képes legyen az ultraérzékeny HP3, más néven vakond szeizmométerét a Mars felszínére helyezni.

Az űrszonda által küldött első felvételek elemzéséből kiderül, hogy a landolás térségében kevés a kőzet. A nagyfelbontású felvételek a következő napokban érkeznek meg a Földre az után, hogy az Insight lebontja a portól a landoláskor védő burkolatot az űrszonda két kamerájáról.

“Várjuk az első nagyfelbontású képeket, amelyek megerősítik az első becsléseinket. Ha a por ellen védő burkolattal készült első felvételek pontosak, akkor az űrszonda jól helyezkedik el ahhoz, hogy mindkét műszerét bevethesse, és a vakond is fúrhasson a Mars belső, felszín alatti hőmérsékletének mérésére – mondta Bruce Banerdt-, az Insight-projekt vezető kutatója.

A marsjáróról letöltött első adatok azt jelzik, hogy első teljes marsi napján a napelemekkel működő Insight több áram fejlesztésére volt képes, mint bármely korábbi marsjáró, amely a vörös bolygón landolt.

A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insigth két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, a Mars mélyét vizsgálva.

Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.

– MTI –


Tesztelik a marsjárót
Budapest - A földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre az MTA szakemberei az ExoMars programban, amelynek keretében októberben tesztelték az űrexpedíció marsjáróját Dél-Spanyolországban. Az európai marsjáró tesztelésén Kereszturi Ákos...

Fotó: Popular Mechanics
Cape Canaveral - Mintegy 485 millió kilométernyi út megtétele után sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda közép-európai idő szerint hétfő 20 óra 54 perckor - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Ma...

Illusztráció: Pixabay
Cape Canaveral - November 26-án közép-európai idő szerint 21 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda, az érdeklődők az amerikai űrkutatási hivatal honlapján és a közösségi médiaplatformokon élőben követhetik figyelemmel a műveletet - jelentette be a NASA honlapján. A május 5-én útjára indít...








hirdetés