Itthon játszik, de már nem sújt le a Magyar Kalapács

Nyíregyháza - Tizenhat év után, szülővárosának NB II-es csapatában röplabdázik a hétvégén Veres Péter.

Eddig nem sokat hallatott magáról a GLP SE, de a nyíregyházi székhelyű NB II-es férficsapat tett róla, hogy a hétvégén az érdeklődés középpontjába kerüljön. Pontosabban Veres Péter tett róla, hiszen a 37 éves Európa-szerte ismert, magának Olasz-, Spanyol- és Oroszországban is hírnevet szerzett játékos a csapat kötelékeibe állt. A GLP SE a tornarendszerű bajnokságban szombaton és vasárnap hazai körülmények között, a Vasvári-gimnáziumban lép pályára.

Rátört a nosztalgia

– Megfűztem magam, pontosabban hagytam magam megfűzni, hogy játsszak – mondta Veres Péter, miközben négy és fél hónapos kislányával, a babakocsiban alvó Szofiával sétált. – Korábbi csapattársam, Pampuch Csabi a „bűnös”, ő hívott fel, hogy találkozzunk Nánási László edzővel, mivel megtudták, hogy éppen Nyíregyházán tartózkodom. Megláttam a korábbi játékostársakat, Csabi mellett Tolnai Józsit, a még idősebbek közül Szilágyi Botit, rám tört a nosztalgia, és végül beadtam a derekam.

Szó szerint a derekát kellett beadnia a nyíregyházi színekben legutóbb 2000-ben szereplő, onnan az olaszországi Ferrarán keresztül Európa körüli útnak induló Veres Péternek, hiszen leginkább az a testrésze sajog.

Felugrani már nem fog

– Másfél éve abbahagytam a játékot, kint van a gerincsérvem, már csak injekciókkal tudtam játszani – folytatta a történetét az egykori spanyol aranylabdás, akit csak Magyar Kalapácsként ismertek arrafelé. – Kétezer-öt nyarán a Piacenza hívott, már be is jelentették az átigazolásomat, hiába mondtam, hogy az egészségi állapotom nem teszi lehetővé a versenyszerű sportolást. Így aztán a Milano színeiben tavalyelőtt áprilisban játszott Ravenna elleni olasz bajnoki ezidáig az utolsó mérkőzésem. Rájöttem, az egészség fontosabban annál, minthogy mindenáron röplabdáznom kelljen.

Nem megbántva a magyar NB II színvonalát, de valószínű, hogy Veres Péter ennyi kihagyással a háta mögött és nem teljesen egészségesen is magasan viszi a lécet.

– Egy biztos, felugrani nem fogok, azt már nem bírok – mondta a szerepéről a 2012-ben még az év játékosának megválasztott röplabdázó. – Egyébként is azt mondták rólam, hogy a nyitásfogadásra születtem, ahogy hallom, a korábbi fordulóban a csapatnál is ezen a poszton akadt gond, így hát beállok liberózni. Igyekszem túlélni a hétvégi négy mérkőzést.

A teljes cikk olvasható a www.kelet.hu oldalon és a Kelet-Magyarország 2017. január 12-i számában.