Invázió

2019.06.20. 11:30

Csapást mérnek a vérszívókra

A szúnyogok csípése kellemetlen, de ettől fontosabb: betegségeket is terjeszthetnek.

Illusztráció: Levadászva

– A levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról beszélhetünk. Azt, hogy mikor, hol és hány hektáron permeteznek a következő héten, csak egy, másfél héttel lehet előre meghatározni, hiszen az a szúnyogok számától függ – mondta lapunknak Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Megtudtuk: a szúnyoggyérítés helyszíne attól függ, hogy hol a legnagyobb a szúnyogártalom, ezt rovarszakértői vizsgálatok határozzák meg.

A sok eső és a meleg tökéletes körülményeket teremtett ahhoz, hogy a szúnyogok tömegesen keljenek életre és keserítsék meg az ott élők, nyaralók életét. S pont az eső, valamint a hőség hátráltatta a szúnyoggyérítést is, de április vége óta folyamatos a vérszívók elleni központi harc, kémiai és biológiai módszerrel a földön és a levegőben is tizedelik a repkedő vérbankokat. Szerdai számunkban írtuk meg, hogy a megyében hol és mikor mérnek csapást a szúnyogokra, azonban számos kérdés érkezett olvasóinktól.

Illusztráció: Levadászva

– A szúnyoggyérítésnek nincs előre meghatározott menete, a munka legfeljebb egy-másfél hétre tervezhető előre, mert annak függvénye, hogy az országban hol a legmagasabb a szúnyogok száma. Vagyis ott irtunk, ahol a legtöbb van belőlük – fogalmazott Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF) szóvivője. – Rovartannal foglalkozó szakértőink ismerik a szúnyogok tenyészőhelyeit és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit, ezeken a pontokon rendszeresen mérik a csípésszámot és a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát – mutatott rá a szóvivő. A jó helyismerettel rendelkező rovarszakértők országszerte folyamatosan ellenőrzik a lárvák és a kifejlett szúnyogok számát, ez alapján tervezik meg a központi szúnyoggyérítés hetente változó programját. Amelyik település nem szerepel a listán, az nem azt jelenti, hogy a későbbiekben ott nem lehet gyérítés, hanem azt, hogy máshol súlyosabb a helyzet – válaszolta kérdésünkre a szóvivő, megjegyezve: sajnos országos invázió van, elsőbbségük azoknak a területeknek van, ahol a legnagyobb a szúnyogártalom.

Pocsolyában is kikelnek

A katasztrófavédelem honlapján is olvasható információk szerint bárki bejelentheti, ha egy-egy településen szúnyoginváziót tapasztal. A szakértők megvizsgálják a bejelentés indokoltságát, és jelzésük alapján felvehetik a települést az országos szúnyoggyérítési programba. Az önkormányzatok saját költségük terhére a katasztrófavédelem irányította központi programtól függetlenül, önállóan is végeztethetnek szúnyoggyérítést, ezzel is kiegészítve, segítve a központi munkát – jegyezte meg az OKF sajtószóvivője.

– Az esőzések után ezerszám keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyeket a szakemberek nem tudnak megközelíteni. A szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található: lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót vagy vödröt. Mi magunk szüntessünk meg minden olyan vízfelületet, amely keltetőhelyül szolgálhat a lárváknak: öntsük ki a vödrökből, hordókból, virágcserepekből, akár a régi autógumikból is a vizet, ha pedig ez nem lehetséges, fedjük le őket – tanácsolta Mukics Dániel.

Betegséget terjeszt

A hazánkban előforduló szúnyogok terjesztette legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járvány­ügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség) – olvasható az antsz.hu oldalon. Magyarországon szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Ez azt jelenti, hogy a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését. A csípéskor a szúnyogok nyála bejut szervezetünkbe, de betegséget akkor okozhat, ha a nyállal együtt életképes kórokozók is a szervezetünkbe jutnak. Trópusi területeken a malária, a sárgaláz, a zika, a japán-encephalitis, a dengue és chikungunya a legfontosabb szúnyogok terjesztette fertőzés.

Riasztás vegyszerrel és vegyszer nélkül

Minden forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező riasztószer hatásossága bizonyított. A címkén fel van tüntetve a hatástartam, de ez irányadó érték, függ a felvitt mennyiségtől és a hőmérséklettől. A hatóanyag párolgása és az izzadás miatt érdemes a riasztószert időnként újra felvinni a bőrre, ha ezt a készítmény utasításai nem tiltják.

A riasztószert mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk! Azok pedig, akik elutasítják a vegyszereket, alternatív megoldásokat is választhatnak. A legtöbb helyen különböző illóolajokat ajánlanak. Az apró vérszívók gyűlölik például a levendula, a citromfű, a narancs, a rozmaring, a borsmenta illatát. Érdemes lehet ilyen növényeket ültetni (vásárolni), és kirakni a cserepet az ablakba. De segíthet, ha a növényből nyert illóolajat csepegtetjük az aromalámpákba, vagy ilyen illatú gyertyákat választunk. Ugyancsak nem állhatják a vanília és a szegfűszeg illatát. Az ablakpárkányra tett vaníliarúd vagy egy kis tálkába szórt vaníliás cukor is elűzi a vérszívókat. A szegfűszeg intenzív illata is távol tartja a hívatlan vendégeket és segíthet a fokhagyma is, már ha azt eszünk. Ettől bőrünk olyan szagot áraszt, amit nem viselnek el a szúnyogok.

KM

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában