Amiről a Gellért Szálló, a magyar történelem legendás tanúja mesél

A jelenleg felújítás alatt álló Gellért Szálló nemcsak építészeti és turisztikai, de történelmi szempontból is kiemelkedő szerepet tölt be Budapest és az ország történelmében. A nagy múltú hotelhez számtalan izgalmas és tanulságos történet kapcsolódik, amelyeket a Hotel Gellért – Történelmi vendégéjszakák című, Zsigmond Gábor történész és Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa és elnöke által jegyzett kötetből ismerhetnek meg az olvasók – írja a Magyar Nemzet az Index cikkére hivatkozva.

Illusztráció/A Danubius Hotel Gellért szálloda és fényei a Dunán esti kivilágításban.

Forrás: MTVA/Bizományosi

Fotó: Róka László

A Gellért Szállóról megjelent kötetben Zsigmond Gábor a szálloda tervezésétől a második világháborúig terjedő időszakot, míg Tiborcz István az 1956-os forradalmat és az azt követő évtizedeket dolgozta fel.

Az 1918-ban megnyílt szálloda történetén keresztül a magyar történelmet is megismerhetjük. Mint Zsigmond Gábor az Indexnek elmondta,

a kezdetekben a Gellértben szállásolták el az antant katonáit, majd a Tanácsköztársaság vörös katonáit, jött a román hadsereg, őket Horthy Miklós és serege követte. A kormányzónak hosszú időn keresztül lakosztálya is volt az első emeleten, csak ezt követően érkeztek a klasszikus értelemben vett vendégek. Ez még csak a szálloda történetének első pár hónapja, hol vagyunk még a második világháborúban történtektől, az itt megszállt hírességektől, a trónkövetelőktől és a nemzetközi bankrablóktól

– világított rá a történész az épület fordulatos történetére.

Zsigmond Gábor nem egy történetet, hanem egy korszakot emelt ki a legendás szálló históriájából. Mint elmondta,

a Gellértben fogták el 1929-ben Rudolf Carbone-t, a kor egyik leghírhedtebb szélhámosát, akit fél Európában kerestek. De itt ünnepelte több száz fős tömeg a hotelbe érkező Simon Böskét is, az első Magyarország Szépét,

miközben a magyar sajtó egy része azon háborgott, hogy képviselheti az országot egy zsidó származású lány.

A háború után a kommunisták jöttek, de a szálloda maradt: olyanok is megfordultak itt, mint Rákosi Mátyás unokahúga, D. Kardos Éva.

Partizánként tevékenykedett a II. világháborúban, és Péter Gábor legszűkebb köréhez tartozott. A lehallgatásokban is részt vett, a Rákosi-korszak elitjéhez tartozott egészen addig, amíg a férjét holtan nem találták egy moszkvai szállodában. A történtek annyira megviselték lelkileg, hogy kurtizánként kezdett el dolgozni különböző budapesti szállodákban. A múltja miatt nem merték megfigyelni, mindenki azt hitte, hogy ő figyel meg másokat, a vendégeit

– árulta el a történész.

Tiborcz István, a BDPST Group elnöke a lapnak elmondta, Nyugat-Európában nem ritka az a fajta társadalmi felelősségvállalás, amely a Gellért Szálló felújítása és a kötet születése kapcsán megjelenik.

A falak, lépcsőházak, stukkók megmentése, helyreállítása akkor teljes, ha az épületek kulturális és történelmi értékeit is feltárják és dokumentálják

– mondta korábban a kötet kapcsán Tiborcz István.

A Magyar Nemzet eredeti cikkét ITT tudja elolvasni.