Medvementés a távoli Vietnámban

A remény azonban nem halt meg, a segítség már megérkezett: 2017-ben a vietnámi kormány a dél-ázsiai országok között elsőként illegálisnak nyilvánította az efféle tevékenységeket, és helyi medvementő helyeken óvják és gyógyítják a fogságból kiszabadított állatokat.

A nem mindennapi helyzetről, a Cúc Phuong Nemzeti Park közelében található medvementő hely tevékenységéről és saját élményeiről dr. Biácsi Alexandra, a Nyíregyházi Állatpark állatorvosa és férje, Biácsi Tamás mesélt lapunknak.

Időbe telik a szoktatás

– Sajnos a medvéket olyan szörnyű körülmények között tartották, hogy már az is óriási élmény számukra, ha szalmán fekhetnek a hideg csempe vagy rács helyett. Ha ez ekkora luxus, képzeljük el, mit jelent a minőségi táplálkozás: a kizárólag moslékhoz szokott állatoknak napokba telik megtanulni megenni a különböző zöldségeket és gyümölcsöket, amiket korábban soha nem fogyaszthattak – vázolta a szomorú valóságot dr. Biácsi Alexandra.

„A csillagászati ár ellenére is megveszik a medveepét a népi gyógyászat hívői.”

– Amikor egy medve bekerül a menhelyre, nem engedhető össze más medvékkel, ezért egy többhetes karanténidőszak következik, amikor egyre nagyobb boxokba helyezik az emlősöket – miközben folyamatosan kezelik az állatokat –, majd ezt követően felügyelet mellett engedik ki őket a kifutókba. Nagyon szigorú a karanténprotokoll, a fertőtlenítőszőnyegek és a kézmosás alapfeltétel – mondta el az állatorvos.

A kifutók felett kialakított függőfolyosókon minden állatot szemmel tarthatnak a gondozók, a medvék pedig a környezetgazdagítás eszközeivel, például a játékokba rejtett élelem megkeresésével foglalhatják el magukat.

Súlyos betegségek

Elképesztő kínokat kell kiállniuk az illegálisan fogságban tartott medvéknek, amelyeknek a kereskedők számára legértékesebb szervük az epéjük. Az állatokról havi rendszerességgel, érzéstelenítés nélkül leszívott epét az ázsiai gyógyászat főként epe- és májproblémák kezelésére használja fel. – A Földön nincs még egy olyan állat, amelynek epéjében ilyen magas lenne az urzodezoxikólsav-tartalom.

Ezt az összetevőt a világ más pontjain is használják epehajtóként, sőt, már Vietnámban is elérhető kapszulák formájában. Sajnos, a mai napig rengetegen hisznek a népi gyógyászatban, ezért a csillagászati ár ellenére is megveszik a medveepét. Noha Vietnám már megtette a szükséges lépéseket, Kínában sokkal rosszabb a helyzet a legalitás miatt, ugyanis becslések szerint 30 ezer medve él fogságban áldatlan állapotok között.

A borzasztó tartási körülmények, a testrészek eltávolítása, valamint a higiénia teljes hiánya rengeteg medve életébe kerül. Azok a szerencsések, amelyek túlélik, megnyomorítva, sokszor visszamaradó betegséggel töltik hátralévő életüket.

– Mindegyik állat nagyon komoly epe- és májproblémákkal küzd, ezért naponta háromszor gyógyszerrel kezelik őket. A gondozók és állatorvosok ügyesen kifundálták a taktikát: a medvék egyik kedvenc ételébe, rizsébe keverik az orvosságot. Más állatoknál előfordulnak még szembetegségek, hiánybetegségek, de gyakoriak az ízületi problémákkal küzdő medvék is. A mentőhely „leghíresebb” medvéje szintén óriási szenvedésen ment keresztül, amikor levágták két mellső lábát, hogy bedarálják azokat orvosságnak. Természetesen nem kötötték be, és nem is fertőtlenítették az így keletkezett nyílt sebeket, így óriási csoda, hogy egyáltalán életben maradt az állat – részletezte az egyik lakó esetét dr. Biácsi Alexandra.

Megőrzött bizalom

– Számomra a legcsodálatosabb dolog a sok szörnyűség között a medvék viselkedése volt. Annak ellenére, hogy az ember miatt kellett borzasztó kínokat kiállniuk, mégis kötődnek a gondozóikhoz. Megtanulták a neveiket, és egyből reagálnak a behívásra. Az emberek kezeibe helyezték a bizalmukat, s hiába kapnak injekciót vagy szemcseppet, mégis tudják, hogy valami jó fog velük történni, a jutalomfalaton túl is – tette hozzá Biácsi Tamás.

A központ fenntartása és az állatok kezelése óriási összegeket emészt fel, amit a vietnámi állam önállóan nem tudna fedezni. A támogatások nagy része Európából, illetve magánszemélyektől érkezik, Vietnám csupán a létesítmény helyét biztosítja, ahol a medvékkel dolgozók nagy része helybeli. – A Nemzeti Parkban található majommentő állomást például a Lipcsei Állatkert támogatja, de a Nyíregyházi Állatpark is protezsál egy gibbon­menhelyet Dél-­Vietnámban.

Ezek a medvék már soha nem hagyhatják el az otthon falait, aminek több oka is van. Egyrészt a gyógyszeres kezeléseket nem kapnák meg a vadonban, másrészt nem sokáig maradnának ott szabadok. Vietnámban az ízeltlábúakon, a kisebb hüllőkön, madarakon és néhány majmon kívül nem nagyon van élet a dzsungelekben, ugyanis minden nagyobb állatot levadásztak a nagy szegénységben élő lakosok élelmezési vagy gyógyászati célból. A medvéknek, legyenek egészségesek vagy sérültek, az egyetlen esélyük a túlélésre az ehhez hasonló menhelyeken van – zárta gondolatait Alexandra.

GE