Zeng az erdő a nászénektől

A szeptember nemcsak a családoknak jelenti a tanévkezdés izgalmát, hanem különösen fontos időszak a vadászatra jogosult szervezetek életében is, ugyanis ekkor kezdődik meg a gímszarvasbikák vadászata. 
Már „nyekeregnek”, hangolnak 
– Bár hivatalosan szeptember végéig tart az őzbakvadászat, a legtöbb vadásztársaság már terítékre hozta a vadászati hatóság által előírt elejthető mennyiséget. Főleg azokon a területeken igyekeztek augusztusban, az üzekedés idején elejteni a még hiányzó példányokat, ahol az őzbak mellett a gímszarvas is megtalálható, hiszen az ősz első hónapja már tényleg a csodálatos koronájú nagyvadról szól, ráadásul ekkortájt kezdődik a szarvasbőgés is – tájékoztatta szerkesztőségünket Fazekas Gergely, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezetének a titkára. 
– A szarvasbőgés egyébként területenként változik, először a déli vármegyékben kezdődik, s úgy húzódik fel a hetek múlásával az északabbra fekvő vármegyékbe. Az időjárás is nagymértékben befolyásolja a szarvasbőgést. Most aránylag még meleg van, a gímbikák jobban kedvelik a ködös, hűvös hajnalokat és szürkületeket. Hazánkban egy-két helyen már „nyekeregnek”, hangolnak a bikák a nászra, illetve a területük megvédésére. 
– Egyébként hatalmas nagy élmény a szarvasbőgés, különösen, amikor már mindenfelől hallja az ember ezt a különleges hangot, olyankor zeng az erdő, és szinte beleremeg minden abba az őserőbe, ami kijön a szarvasbikák torkán. Ugyanakkor az ember el is gondolkodik azon, mennyi energia van a természetben, s hogy milyen különleges a bikák „nászéneke”. Egyesek szerint félelmetes, nem is akarják hallani, a számunkra azonban természetes – folytatta Fazekas Gergely. 

A gátakról is hallani a bőgést 
A szakember elmondta azt is, hogy a Gemenc Zrt. szervezett formában szokott turistákat vinni szarvasbőgésre, de vármegyénkben nincsenek a gímszarvasok olyan nagy egyedszámban, hogy érdemes lenne utazást szervezni a meghallgatásukra. Fazekas Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy nem ajánlatos hozzá nem értő civil érdeklődőként megközelíteni a bőgő bikákat, mert a támadásuk életveszélyes lehet. Akiknek azonban szerencséjük van, a kijelölt utakról, gátakról jól hallhatják az erdőkben párjukat kereső bikák hangját.