Győzött végül a hangtompító

Mint utaltunk már rá, sok olyan gondolat elhangzott Budapesten a 30. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításon, amelyeket érdemes közreadni. 

Csökkentették a korhatárt 

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke többek között a következőket mondta: 
– Most amiatt aggódom, hogy a forradalmi jelentőségű újításunk, az ifjúsági vadászat hogyan válik be. Ezt már korábban keresztülvittük a sportlövők tekintetében. Ha Igaly Diána – nyugodjék békében – 18 éves korában vett volna először fegyvert a kezébe, soha nem lett volna olimpiai bajnok. Tehát a sportlövőknél is levittük az életkori határt 16 évre. Így van most az ifjúsági vadászatnál is. 
– A turbulenciák elkerülése végett már most mondom: a 16 év természetesen úgy értendő, hogy a vadászvizsgát le kell tennie, az orvosi vizsgálatnak is meg kell lennie, érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie. Gyakorlott vadász mellett egyéni vadászatok esetében az ifjúsági vadász kispuskakaliberrel vagy sörétessel vadat is terítékre hozhat. Ez az újítás lehetővé teszi, hogy a legfogékonyabb korban már begyakorolhassa a vadászatot. Úgy gondolom, ez az újítás így életszerű – mondta dr. Semjén Zsolt, majd így folytatta: – Amiben nagyon nagy vita volt, az a hangtompítónak a kérdése. Mellette és ellene is komoly érvek hangoztak el. Ellenérvként a vadászatra jogosultak joggal mondták azt, hogy a legtöbb rapsickodás inkább társaságon belül van, és ha nincs dörrenés, akkor nagyobb a kísértés a társaságon belüli rapsickodásra, még ha a lövésekkel el is kell számolni. Olyankor annyit szoktak mondani, hogy rókára lőttek, de elhibázták. Ha mindez így is lenne, nem gondolom, hogy döntő jelentőségű. A másik ellenérv, hogy a társadalom civil része a hangtompítót tekintheti úgy, mint háború az állatok ellen. 

Nem zavarja a vadat, az embert 

– Ezeket az ellenérveket megfontoltuk, csakhogy a hangtompító engedélyezése mellett súlyosabb érvek szóltak. Az egyik az, hogy nem nyugtalanítja a vadállományt, hiszen nincsen dörrenés. Ugyanígy a falu népét, a lakosságot sem háborgatja a lövés zaja. S nem utolsósorban a vadászok hallását és fülét is védi a hangtompító. A legfontosabb érvet azonban a vadásztatás jelentette. Mondjuk, az osztrák barátaink esetében – akiknél Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan kötelező a használata, nem csak engedélyezett – nem életszerű, hogy amikor idejönnek, akkor leszereljék a hangtompítót. Bizonyos puskákon már gyárilag beépítették a hangtompítót, nem lehet leszerelni. De ha leszereli, akkor újra be kell lőni, és így tovább, vagyis az egész nem életszerű. Ezért született meg a döntés, hogy használható a hangtompító minden bürokrácia nélkül. Nem kell hozzá semmiféle engedély. Akinek van olyan fegyvere, amire rá lehet szerelni, az megveheti és szabadon használhatja. 
– Egyébként egy hangtompító senkire semmilyen veszélyt nem jelent, teljesen értelmetlen lett volna, ha bürokratikus előírások vannak vele kapcsolatban. Aki utólag szerel fel hangtompítót a fegyverére, számoljon azzal, hogy az nem ugyanaz, mint amikor gyári hangtompító van rajta. A másik fontos tudnivaló, hogy a hangtompítót is tisztítani kell!