A NAV a betegségbiztosítások visszaélésszerű alkalmazásáról

udapest, 2012. május 19., szombat (MTI) - Ha egy adott betegségbiztosítási szerződésben nincs vagy csak marginális a sztochasztikus elem, tehát nincs vagy alig van benne valódi kockázatot jelentő biztosítási esemény, és a biztosítási díj – eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától – valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálat ellenértékét ellentételezi, színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató szerint ha a kifizető mégis ilyen szerződés alapján viseli a biztosítás díját, a biztosítási díj nem tekinthető adómentesnek. A díj adókötelezettségét a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell megállapítani, tehát munkaviszony esetén a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet, illetve egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja törvény) 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében adómentes – a díjfizetés időpontjában – a kifizető által magánszemély javára kötött, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja. Azaz adómentes az említett biztosítás díja abban az esetben is, ha ezt a biztosítást például a munkáltató köti és fizeti a dolgozója javára.

A tájékoztató ismerteti: az adózóktól származó információk alapján megjelenőben vannak a biztosítási piacon olyan konstrukciók, amelyek az adómentes díjú betegségbiztosítás intézményét egyes nagy értékű egészségügyi szűrővizsgálatok (úgynevezett menedzserszűrések) finanszírozására kívánják felhasználni. Az előbbi szűrővizsgálatok az Szja törvény alapján adóköteles juttatásnak minősülnek, munkavállaló esetében bérjövedelemként vagy egyes meghatározott juttatásként viselnek közterheket.

Az új, visszaélésszerű biztosítási konstrukció lényege az, hogy a biztosító minimális kockázatot vállal, ugyanakkor a konstrukció keretében lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton részt vevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése - szögezi le az adóhatóság.

A biztosítási törvény (Bit.) fogalmi besorolása szerint a betegségbiztosítás a nem-életbiztosítási ágba tartozik. A betegségbiztosítás sztochasztikusan (véletlenszerűen, váratlanul) bekövetkező betegségekre, egészségkárosodásokra (mint biztosítási eseményekre) nyújt biztosítási védelmet, amelynek keretében fedezetet képez a nem várt esemény miatti, sokszor jelentős összegű kiadásokra.

A betegségbiztosítások esetében biztosítási eseménynek a kockázatviselés időtartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkező betegség, kóros állapot minősül. A kockázatviselés előtt felismert betegségekre a biztosítási védelem nem terjedhet ki, hiszen a már bekövetkezett és a biztosan bekövetkező eseményekre jogszerűen biztosítási jogviszony nem is hozható létre. Ennek különös jelentősége van a biztosítók kockázat-elbírálási gyakorlatának megítélése szempontjából.

Jogszerű magatartást feltételezve az egészségügyi szűrési vizsgálat a betegségbiztosítás szerves részét képezi. Az egészségügyi állapot felmérése a biztosító kockázatvállalásának nélkülözhetetlen eleme. A kockázatelbírálás a Ptk. és a Bit. rendelkezései alapján a biztosító elemi kötelezettsége. A biztosítónak fel kell mérnie a jövőbeni kockázatokat, ennek megfelelően kell kalkulálnia a díjakat, és a jövőbeli biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez elégséges tartalékokat kell képeznie.

Az egészségügyi szűrési vizsgálatoknak van azonban egy – talán még ennél is fontosabb – másik funkciója is. Az egészségügyi ellátás költsége jelentősen függ attól, hogy a betegségeket, kóros állapotokat a betegségek kialakulásának kezdetén vagy előrehaladott állapotában ismerik-e fel. Ezért a betegségbiztosításoknak elválaszthatatlan részét kell képeznie az egészségügyi protokollok szerinti gyakorisággal elvégzett szűrésnek is, ami érdeke a biztosítottnak és a biztosítónak is.

A betegségbiztosítások egészségügyi szűrési elemét akár úgy is lehet értelmezni, mint például a vagyonbiztosítások esetében a kármegelőzési vagy a kárenyhítési funkciót. Ezek alkalmazásával kisebb lehet a kár, a kárelhárítás költsége, ezen keresztül pedig a biztosítási díj. Betegségbiztosítások esetében a szűrési funkció ebben az értelemben – közvetve akár – fogyasztóvédelmi funkciónak is tekinthető - mutat rá az adóhatóság.

Egy betegségbiztosítás esetében a szűrővizsgálat révén a biztosított magánszemély nem kap semmilyen "ingyenes juttatást" a biztosítótól, lévén, hogy a kalkulált biztosítási díj értelemszerűen e vizsgálatokra is fedezetet nyújt. Ha a biztosítás – tartalma szerint – betegségbiztosítás, a díja abban az esetben is adómentes, ha olyan biztosításokról van szó, amely esetében a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján megköveteli az említett szűrővizsgálatok periodikus elvégzését.

Természetesen léteznek olyan betegségbiztosítások is, amelyeknek a díja alacsony, és a szolgáltatások erősen korlátozottak, ezért a biztosító szűrővizsgálatokat sem ír elő. A szűrővizsgálatok indokoltsága, mibenléte annak fényében ítélhető csak meg, hogy egy adott betegségbiztosítás milyen biztosítási eseményekre és milyen összegben nyújt biztosítási védelmet - derül ki a tájékoztatóból.

- MTI -