2020.06.24. 20:00
Megtépázta a fagy és az eső a meggyeseket
Ez már a harmadik év, amikor gyenge termést szüretelnek a gazdák.
Szinte az ország minden részén késik a meggyszüret
Fotó: MW-ARCHÍV
Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója így nyilatkozott kedden, egy átlagos év termésének csak a negyede várható kajszibarackból, de kevesebb lesz almából, meggyből és cseresznyéből is. A gyenge termés a tavaszi fagy, az aszály, a nyár eleji esőzések számlájára írható
Most éppen a meggy- és a cseresznyetermelők figyelhetik, ahogy az egész éves munkájuk gyümölcse „lerohad” a fáról
– jegyezte meg a szakmai szervezet igazgatója. Ugyanezt erősítették meg lapunknak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei termelők is, hozzátették: a meggynél felvásárlási árakról jelen pillanatban felesleges beszélni, mert nincs olyan tétel, amit eladásra tudnának kínálni.
Földön végzi a repedt meggy
Kétségbeesetten néznek az égre a meggytermesztők országszerte, hiszen a szűnni nem akaró eső lassan egyéves munkájukat s minden reményüket darabokra szaggatja.
Az esőtől romlott a minőség
– S ez szó szerint érthető, mert a fagyok után megmaradt termést, most éppen az érdi meggyet szeretnék betakarítani a gazdák, de a rengeteg eső miatt a termés mintegy 30 százaléka már a fán ki van repedve. Ez azt jelenti, hogy ipari feldolgozásra nem, vagy csak korlátozottan alkalmas akár a fagyasztó-, akár a konzervipart nézzük – adott gyors helyzetjelentést lapunknak Keczkó Péter.
A nagycserkeszi Penta TÉSZ vezetője hozzátette: a lékoncentrátum vagy sűrítmény előállításához ez a fajta kevésbé alkalmas, illetve a sok eső miatt alacsony a sav- és a cukortartalma, ennek következtében nem is akarják sűrítményhez felvásárolni, és a szeszipar sem veszi. Egyelőre várnak a cigánymeggyre és az oblacinskára, ami jobb minőségi paraméterekkel rendelkezik. Az érdi meggy az étkezési piac és konzervgyártás alapanyaga, finom és ízletes, kicsit savanykás ízű és nagyon egészséges. Jelenleg nem betakarítható és nem értékesíthető a minőségi romlás miatt.
Felvásárlási árakról jelen pillanatban felesleges beszélni, mert nincs olyan tétel, amit eladásra kínálni tudnánk
– jegyezte meg Keczkó Péter. Amúgy a várható nettó eladási ár 260–300 forint között lehet. Minden felvásárló kinyitott, és a gyáraknak is nagyon kellene a meggy, de nincs olyan gépi technológia, amivel a repedt meggyet megfelelően ki lehet válogatni és fel lehet dolgozni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hétvégére is jelentős eső várható, pedig most egy cseppre sem lenne szükség.
Nincs kárenyhítés
Mivel folyamatosan esik az eső, ez sem viharkárnak, sem felhőszakadásnak nem minősül, így sem a kárenyhítésből, sem a piaci biztosítótól nem számíthatnak a veszteségek mérséklésére a termesztők.
– Sajnos hiába nagy a kár, ezt a rendszer nem kezeli – jegyezte meg a Penta TÉSZ vezetője, aki elmondta azt is: a gazdáknak nincs annyi tartalékuk, hogy túléljenek egy veszteséges évet, és még a jövő évi termést is előkészítsék. A többi meggyfajtából annyi meggyet kellene leszedni és értékesíteni, hogy a költségek nullára kijöjjenek. Ez most szinte lehetetlennek tűnik.
Az érdi meggy teljesen elment, a termés jelentős része a földre kerül, amit lehet, szeretnénk megmenteni.
– A fürtös meggyben még bízunk – tette hozzá Keczkó Péter, de a realitás az, hogy elképzelni sem tudják, mint hoznak a következő napok. Nagyon nagy veszélyben van a meggytermés, s nemcsak a megyében, hanem az egész országban, semmi remény a normális szezonra.
A szakma az idén 50 ezer tonna meggy betakarításával számolt, ennek 20-25 százaléka érdi, amiből 10 ezer tonna biztosan tönkremegy most. Ez 250 forintos kilónkénti árral számolva többmilliárdos veszteség, és a többi meggy is veszélyben van.
Fagy, vihar, eső
– Ami nem fagyott le, és amit nem vert le a vihar, azt most elviszi az eső – mesélte lapunknak egy megyei meggyesgazda, akinek 900 fája van, ezek fele korai – úgy tervezte, hogy ezen a héten leszüretelik az érdi fajtát, de egyelőre fogalma sincs arról, el tudja-e adni.
– Áprilisban 80–100 gyümölcsfánk elfagyott, de ezt leszámítva jó évre készültünk: rengeteg volt a virág, nem is hullott meg nagyon, és az ágak tömve voltak – alig van olyan fa, aminek egy-egy ágát ne kellett volna alátámasztani, hogy le ne törjön a nagy súly alatt. Tudtuk, hogy kevés a meggy, és abban bíztunk, hogy jó ára lesz – ez utóbbi többé-kevésbé bejött, mert a szárral szedett meggy kilójáért 320 forintot kínált a felvásárló, aki a múlt héten eljött, megnézte a fákat, és azt mondta, az összeset megveszi. Ha vasárnap jött volna, biztosan nem ezt mondja... – tette hozzá a meggyesgazda, aki szomorúan konstatálta, hogy minden második-harmadik szem kirepedt.
Évek óta szárral szedjük a meggyet, mert egészséges, nem piros, hanem bordó és nagyobb, mint 22 milliméter – és általában 50–60 forinttal többet adnak érte, mint a szár nélkül szedettért.
– Most is így terveztük, de ha válogatni kell, már nem éri meg, hiszen a különbséget elviszi a plusznapszám, ráadásul ha hozzányúlunk, félő, hogy megsérül, úgy pedig nem veszik át – jegyezte meg a termelő. – De a megrepedt szemeket akkor sem tudjuk eladni, ha szár nélkül szedjük, így nem tudjuk, mi lesz vele. A fürtös meggy egészséges, de ha tovább esik az eső, az is kireped, és akkor nemcsak a fele termés vész oda, hanem az egész...
BM, SzA