Zászló jelzi a származást

A sertéshúsok után a csomagolatlan baromfitermékek, juh- és kecskehúsok származását is jelölni kell a hentespultokban július 15-étől.

Az Agrárminisztérium a jelölési kötelezettséget a zöldségekre és gyümölcsökre is kiterjeszti, a magyar termények mellett pedig a nemzeti trikolórt is fel kell tüntetniük a kereskedőknek – írja a Magyar Nemzet.

A tárca idén januárban elsőként a sertéshús esetében vezette be a szigorítást, eszerint a kiskereskedőknek a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús esetén a pultokban az állat származási helyét, és ha eltérő, a vágási helyet is jól látható módon fel kell tüntetniük. A nagyobb üzletláncokban pedig zászlókkal is jelölni kell a származást.

Nagy István agrárminiszter szerint az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért július 15-től a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is egyértelműen, jól látható módon kell feltüntetni a származási országot.

Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója szerint a sertéshúsoknál január 15-ével bevezetett változások igazolták a várakozásokat, ezért fontos, hogy a származási hely feltüntetését további termékkörök esetében is kötelezővé teszik. Azt mondta, egyre több vásárló veszi figyelembe a termék ár-érték arányát, az áruházláncokban 80 százalék fölött van a magyar termékek részaránya – írja az MTI.

A csomagolatlan zöldségeknél és gyümölcsöknél zászlóval is jelölni kell a magyar terményeket, a szabályozás a bolt méretétől függetlenül minden kereskedőre vonatkozik, a kötelezettség alól egyedül a termelői piacok mentesülnek.

A szabályozás céljai között szerepel a magyar áruk népszerűsítése, ezért lapunk utánajárt, mennyire érdekli a vásárlókat a termékek származási országa, s kitartanak-e a magyar hús és zöldségek, gyümölcsök mellett.

A vételár a legfontosabb

A nyíregyházi Kiskakas Baromfi- és Tőkehúsbolt tulajdonosa, Balogh Sándor 2011 óta mindennap friss húsáruval várja a vevőket, de a nagy multikkal már nem tudja felvenni a versenyt.

– Itt már 2002-ben húsbolt üzemelt, jómagam 30 éve vagyok a pályán, sok mindent átéltem. Egyáltalán nem árulok külföldi húst, bár az importtermékek olcsóbbak, a minőségük bőven hagy kívánnivalót maga után. Jó lenne, ha minden vevő a hazait választaná, de a kis pénzű vásárlónak elsősorban a vételár számít, mi pedig a magyar húst drágábban kínáljuk, mint a nagyáruházak – árulta el Balogh Sándor, majd hozzátette: sajnos a vásárlókat az sem zavarja, hogy rosszabb minőséget kapnak a pénzükért, holott érdemes lenne átgondolni, hogy míg a Kiskakashoz hasonló húsboltokban már a vágást követő napon a pultban van az áru, addig a nagy multiknál 20 napos szavatossági idővel, zacskóból kivéve kerül a vevők elé.

Bajba kerülhetnek a kisboltok

– Gondok vannak a feldolgozás minőségével is, hiszen a nagy cégek csak lebőrözik a húst, a zsiradékot rajta hagyják, így egy kiló húsból 20-30 százalékkal kevesebb étel készíthető, mint a kiskereskedőktől vásárolt termékből. Ha így nézzük, nem éri meg az a pár száz forint, amennyivel kevesebbért hozzájut a vevő az áruhoz. A kisebb húsboltok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, de szerencsére vannak törzsvásárlók, akik a hazai, minőségi húsra esküsznek – tudtuk meg a húsbolt vezetőjétől.

Kati néni az elégedett vevők táborát erősíti, ottjártunkkor elmondta, soha nem vásárol külföldi húst, hiszen már sokszor pórul járt. Inkább kicsivel drágábban, de megbízható forrásból szerzi be a finom ételek alapanyagait.

Az új szabályozással kapcsolatosan a vásárlói szokásokra is kíváncsiak voltunk, Balku Andrea kérdésünkre elárulta, juh- vagy kecskehúst egyáltalán nem vásárol.

– Számomra fontos, honnan érkezik az áru, de természetesen az ár az első, amit megnézek. A zöldségek és gyümölcsök kapcsán már óvatosabb vagyok, s bár ott sem a származási hely az első, Kínából érkezett termékeket nem veszek meg – árulta el Balku Andrea.

Tóthné Gyurkó Kinga hasonlókról számolt be, hogy számára a termékek származási helye másodlagos, a legfontosabb szempont az ár és a minőség.

Nem egyszerű a jelölés

Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a tudatos vásárlói magatartás erősítéséről tartott sajtótájékoztatón elmondta: a szakma örömmel vette, hogy a friss zöldség-gyümölcsök esetében is bevezetik az országzászlós megjelölést. Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon évente közel 2 millió tonna zöldséget és mintegy 8-9 ezer tonna gyümölcsöt állítanak elő.

Bár a szabályozás július 15-én lépett életbe, egy neve elhallgatását kérő nyíregyházi zöldséges arról számolt be lapunknak, hogy még nem kaptak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell az új szabályokat betartani.

– A zöldségek és gyümölcsök esetében nem egyszerű a jelölés, hiszen a zászlót nehéz a termék közelében elhelyezni. A vásárlók válogatnak, mozgatják a friss árut, így bármikor előfordulhat, hogy a kis zászlók a láda aljára kerülnek – mondta el a zöldségbolt tulajdonosa.

MI