Vonzóvá tenni Záhonyt!

Ahogy arról beszámoltunk, kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök. A találkozón – többek közt – szóba került a záhonyi átrakodópont fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő elmondta, ez egy óriási lehetőség, amit egy orosz–magyar szállítmányozási cég használhat ki, minek következtében növekedhet a hazai gazdaság teljesítménye. 

– Magyarország az új helyzetben akkor járhat jól, ha aktívan megjelenik az orosz, a kínai és a török piacokon, és olyan gazdasági környezetet teremt a záhonyi térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat – mondta lapunknak Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége elnöke. 
Lapunk megkérdezett több cég- és érdekképviseleti vezetőt a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok helyzetéről, alakulásáról, illetve a jelenleg is érvényben lévő uniós kereskedelmi embargó hatásairól. 

– Nem érte el célját az orosz embargó, nem sikerült Oroszországot gazdasági kényszer alkalmazásával meghátrálásra kényszeríteni a Krím félszigeten. Sőt, a szankcióháború révén indított gazdasági folyamatok elsősorban az uniós tagállamok Oroszországgal gazdasági kapcsolatban álló cégeit érintették negatívan, miközben Oroszország nemcsak az önellátásra rendezkedett be, de több mezőgazdasági termék, mint a gabona vagy a cukor esetében importőrből exportőrré vált – erősítette meg lapunknak egy korábbi nyilatkozatát Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) elnöke. A szakember szerint Magyarország az új helyzetben akkor járhat jól, ha aktívan megjelenik az orosz, a kínai és a török piacokon, és olyan gazdasági környezetet teremt a záhonyi térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat.

– Magyarországnak alkalmazkodnia kell a megváltozott folyamatokhoz, mert ezek 3-5 éves viszonylatban mindenképpen meg fogják határozni térségünk gazdasági lehetőségeit, kilátásait. Állandó szereplőként jelen kell lennünk az orosz, török és kínai piacok meghatározó logisztikai, kereskedelmi és termelői kiállításain, illetve olyan külkereskedelmi területeket kell keresnünk, ahol növelni tudjuk külgazdasági aktivitásunkat. Ezen területekről kell a záhonyi térségbe gazdasági befektetéseket bevonni – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Jelentős piacvesztés – A magyarországi állattenyésztés és húsfeldolgozó ipar számára az orosz embargó egyértelmű piacvesztést okozott. A magyar fagyasztott és feldolgozott hústermékeknek megvoltak a hagyományos vásárlói az orosz piacon – mondta lapunknak Ujvári Sándor, a Tranzit Csoport vezérigazgató-helyettese. 

– Cégünknek több termékre, kacsára és libára is voltak vevői Oroszországból. Az értékesítés diverzifikációja szempontjából sajnálatos a mostani helyzet, ha nem is a legnagyobbnak számító, de jól fizető piacát vesztette el a magyar húsipar a „nagypolitika” döntése miatt, mely után Oroszország komoly fejlesztésekbe kezdett a baromfiiparban. Ma már exportál csirkehúst a világpiacra, míg korábban inkább csak importőr volt. 

– Jelentős beruházásokat hajtottak végre a víziszárnyas-termelés esetében is. Itt elsősorban a pekingi kacsakibocsátást növelték, így elmondható, ha lehetőségünk lenne újból szállítani Oroszországba, akkor is igen jelentős kihívással állnánk szemben, hogy helyet találjunk a termékeinknek – beszélt az orosz embargó piaci hatásairól Ujvári Sándor, a Nyírgelsén húsfeldolgozó üzemet működtető Tranzit Csoport vezérigazgató-helyettese. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet csengeri származású elnöke az agrárium szemüvegén át értékelte a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat. 

– Magyarország nem exportált meghatározó mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt Oroszországba az embargó előtt sem, kivéve néhány kultúrát, mint a frisspiaci meggy vagy egyes feldolgozott termékek. Az orosz embargó inkább azért fájdalmas nekünk, mert a lengyelek meghatározó beszállítói voltak az orosz piacnak, és miután az embargó megakadályozta, hogy ők a nagy mennyiségű étkezési almájukat Oroszországba vigyék, ez a mennyiség „rászakadt” az unió piacára. Most ugyanez a gond a belarusz embargóval, oda csak almából körülbelül 150 ezer tonnát vittek a lengyelek, ez most az idén itt marad az európai piacon... – fogalmazott dr. Apáti Ferenc elnök. Korrekt partnerek A nyíregyházi, acélipari berendezéseket gyártó Termaschinen Kft. a kétezres évek közepén dolgozott már orosz érdekeltségű céggel, és most is felsejlik egy hasonló együttműködés lehetősége. 

– 2006-ban egy acélpántcsévélő berendezést gyártottunk az oroszországi Ansolbel Holding orosz–finn vegyes vállalat megrendelésére. Abszolút korrekt partnerek voltak, mi pontosan és határidőben, a megfelelő minőségben gyártottunk, ők pedig okmányos akkreditíven keresztül fizettek – emlékezett vissza Terdik János, a Termaschinen Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki semmit sem akar elkiabálni, ezért csak nagyon halkan jegyezte meg: csévélőgépek gyártására egy német partnercég közvetítésével jelenleg is tárgyalásokat folytatnak egy orosz–iráni tulajdonban lévő vállalkozással.

Borítókép: A hazai húsfeldolgozó szektorra is negatív hatással volt az orosz embargó elrendelése |  Illusztráció: MW-Archív