Nehéz évet zárt az agrárium

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke kiemelte, 2023–2027 között a hazai gazdálkodók 14,7 milliárd euró támogatásra pályázhatnak.

Több volt a feladat 

– Minden idők egyik legnehezebb éve van mögöttünk, 2022-ben sem a gazdáknak nem volt könnyű dolga, sem nekünk, a kamarának. A ­fagy-, majd az aszálykárok miatt a falugazdász-hálózatunknak is a szokottól jóval több feladata volt – fogalmazott, majd külön-külön kitért az agrárium ágazataira. 
Rácz Imre elmondta, a megemelkedett takarmányárak az állattartókat állították komoly kihívás elé, a kertészeti ágazatot pedig a tavaszi fagy tette próbára. – Ezután érkezett az évszázad legsúlyosabb aszálya. Sorra jöttek hozzánk a kárbejelentések, a korábbi évek gyakorlatához hűen a kormányhivatalnak besegítettünk az ezzel kapcsolatos ellenőrzésekbe. Adódik a kérdés, az idősebb gazdálkodóknak miként sikerült megbirkózni azzal, hogy már csak online lehet pályázatokat beadni. 
– Azzal nem mondok semmi meglepőt, hogy a fiatalabb korosztály hamar átállt, az idősebbeknek pedig segítettek a falugazdászok, akik egyébként is igyekeztek minél több személyes találkozót szervezni a, mondjuk úgy, tapasztaltabb gazdákkal. A mi kamaránk rendelkezik a legnagyobb létszámmal, tagjaink száma megközelíti a 42 ezret. Megpróbáltunk minél több segítséget adni gazdálkodóknak, legyen szó területalapú támogatásokról, erdészeti vagy egyéb pályázatról – mondta lapunknak Rácz Imre, akit a kárbejelentésekről is kérdeztünk. 
Megtudtuk, a legtöbb ilyen a kukoricatermesztőktől érkezett, „köszönhetően” a nyári aszálynak. 
– Ez a kultúránk sínylette meg leginkább az aszályos hónapokat, az átlaghozam nyolc tonnáról háromra esett vissza, de ez nemcsak ránk, hanem az egész országra jellemző volt. A napraforgó húszszázalékos terméskiesést szenvedett el, a kalászosoknál nem volt akkora a baj, mert tavasszal még kaptak egy kis esőt – sorolta.

A rendszer nem hibás 

Tavaly az országos sajtót is bejárta a téma, miszerint sok gazdálkodó a jégkármérséklő rendszert okolta a kevés csapadékért. A kamara vármegyei elnöke szerint ez egy óriási tévhit, semmi tudományos alapja nincsen. 
– A jégkármérséklő rendszer a korábbi években több tízmilliárd forintnyi fagykártól mentette meg a hazai gazdálkodókat, és nem függ össze az aszállyal. A rendszer az esőfelhők kialakulására nincs hatással, ellenben a légkörbe juttatott ezüst-jodid az esetlegesen keletkező nagyobb jégszemcsék méretét lecsökkenti – emelte ki Rácz Imre, majd kitért az uniós támogatásokra. 
– 2027-ig 14,7 milliárd euró áll a gazdák rendelkezésére. Erre a pénzre, a támogatásra azt gondolom, szüksége van az agráriumnak, hiszen elszabadultak az energia- és a takarmányárak, az üzemanyagéról nem is beszélve. Úgy vélem, ha a mezőgazdaság szereplőit támogatjuk, azzal elejét vehetjük az élelmiszerárak további emelkedésének is – zárta Rácz Imre. 

TG 
 

Borítókép: A kukorica vármegyei hozama a kevés csapadék miatt jóval az átlag alatt maradt | Illusztráció: MW-Archív