Ábrándokat kergető „zöldarany” bányászok

A Bitcoin, s a többi kriptovaluta innovatív világába kalauzolta el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nyíregyházi központja legutóbbi programján hallgatóságát az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, Sebestyén Géza.

A teltházas rendezvényen a kriptopénzek bányászatától a virtuális valutákba történő befektetési lehetőségeken át, a róluk terjesztett megtévesztő információk tisztázásáig járták körbe a digitális valuta világát az okleveles matematikus és közgazdász előadó kalauzolásával a résztvevők, akik a végén egy sor kérdésükre is választ kaphattak. Az elektronikus valuták, ezen belül is a Bitcoin bár sokban hasonlítanak a mindennapokban használt pénzhez, de ha alaposabban utánanézünk, komoly eltéréseket felfedezhetünk fel. Az egyik legnagyobb eltérés, hogy a Bitcoin bankjegy formájában nem fellelhető, és mennyisége véges: 21 millióban határozták meg, ez a limitált felső korlát.

A Bitcoin 2009-ben jelent meg először, egy blokkláncon alapuló digitális pénzként. A kezdetekben még nem tűnt vonzónak a kriptovaluta digitális „bányászata”, de akik akkor elkezdték és máig megtartották valutáikat, már nagyon jó árfolyamon tudják beváltani. Ettől függetlenül nem számítanak törvényes fizetőeszköznek.

Régen született az ötlet

Talán nem is gondolnánk, de már 1983-ban megalkották a digitális pénz fogalmát, és 1989-ben megalakult az első, elektronikus pénzzel foglalkozó vállalat. Azt hihetnénk, hogy a virtuális pénznemeknek számos előnye lehet a hagyományos fizetési eszközökkel szemben.

– Lehet vele fizetni, így ebből a szempontból pénz, de hátránya, hogy a kriptoszámlák leellenőrizhetetlenek, bár nyílt titok, hogy azért az FBI figyel a nagy összegek mozgására, mert „bűnös sefthez” kötődhet. Emellett a szükséges eszközhasználat és annak a kriptovaluta-bányászat közbeni amortizációja hatalmas számokat mutat. Óriás számítógépre, szobányi szerverre van szükség ahhoz, hogy komoly siker reményében folytathasson valaki Bitcoin bányászatot. A hozzá szükséges energiafelhasználásnak pedig ugyancsak extrém magas költségvonzata van. Innen tekintve „zöldnek” sem nevezhető - cáfolta a nem véletlenül terjesztett tévhiteket Sebestyén Géza.

A kérdésre, hogy megéri-e a megszerzésére fordított – minden fajta – befektetést a kriptovalutázás, a válasz az, hogy alapvetően nagy összegeket érdemes mozgatni, bár van kivétel is. Például egy ingatlaneladás során az eladó Bitcoinban kérte a vételár kifizetését, ám nem kapta meg az összeget, mert az utalás időpontjában a rendszer lefagyott, így az üzlet meghiúsult. Kisebb összeg esetén pedig egyértelműen nem éri meg ebben a valutában utalni, mivel a tranzakciós díj 60 dollár. Ráadásul a Bitcoin értékőrző funkciója is kiszámíthatatlan és a legtöbb országban nem is fogadják el. Előfordult, hogy egy nap alatt az értéke a felére esett vissza, emlékeztetett Sebestyén Géza.

Nem fényes, nem is arany

– Sokáig hívták digitális aranynak – első sorban – a Bitcoint, és a több kriptopénzt is, mert azt mondták, mivel véges mennyiség van belőlük, amikor jön az infláció, ami mindennek, főleg a pénznek csökkenti az értékét, ezeknek növekedni fog az értékük. Igenám, az infláció hatására a pénz értéke ténylegesen csökkent, de ezzel párhuzamosan a kriptopénzek, így a Bitcoin értéke is. Mert gyakorlatilag lehet, hogy egy kriptovalutából véges mennyiség van, azonban az nem behatárolt, hogy hány darab kriptopénz van a világban. Amennyiben pedig újabb és újabb kriptopénzek jelennek meg, gyakorlatilag mindegyik értékét csökkenti. Ennél fogva az aranyat nem váltja fel, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy e sárga nemesfém értéke sokkal stabilabb. Általában, amikor háború, infláció van, akkor az arany értéke növekszik, a mostani háborús, inflációs környezetben láthatóvá, hogy a Bitcoin értéke csökkent – világított rá Sebestyén Géza.

Csökkenő hamiskás csáberő

– A történelem bizonyítja, hogy az államok mindegyike azt szereti, ha a pénz felett monopóliuma van. Ez ügyben nem kedveli a versenytársakat, ugyanis, ha sok, ráadásul rosszul menedzselt ilyen van, akkor az az egész gazdaságnak árthat. Nem szeretik azt a monetáris hatóságok, ha versenytársaik vannak. A kriptóknak a legelején a gyorsaság volt a nagy előnye a hagyományos pénzekkel szemben. Ám ma Magyarországon is az azonnali fizetés arról szól, ha valaki utal a bankszámlájáról egy összeget, s pár másodperc alatt megérkezik. Ez már gyorsabb, mint a Bitcoinnal, a kriptóval utalás. Így a kriptónak sok szempontból már nincs igazán versenyelőnye a hagyományos pénzekkel szemben, legalábbis, ha az elektronikus utalásokat nézzük. S ez is elveszhet, amint a jegybankok kijönnek a saját kriptójukkal. Amint a digitális jegybankpénzek – ami egy olyan kripto, amit az adott ország nemzeti bankja bocsájt ki – megjelennek, akkor ezek a szereplők nem lesznek érdekeltek abban, hogy legyen versenytársuk, ezért valószínűleg be fogják tiltani a többi kriptót. Mivel a kripto anonim, ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen lesz ezeket használni, de látva, hogy olyan országokban, ahol már betiltották - Kína például, már többször megtette ezt – , ott jelentősen visszaesett a használata a kriptóknak. Azt látom, hogy amint megjelenik a digitális jegybankpénz, attól kezdve szigorúbbak lépnek fel a jegybankok. Lesz egyfajta tiltás, intolerancia, ami vissza fogja szorítani a kripto használatát. Létezni fognak, lehet, lesznek olyan országok, ahol ezt használják a saját pénzük helyett, mint például Salvador, de alapvetően a legtöbb fejlett ország nem ezt támogatja majd – vázolta a kriptovaluták jövőjéről vallott nézeteit Sebestyén Géza. 

GB