Nem könnyű a gazdák helyzete

A napokban tartott újfehértói gazdafórumon dr. Nagy István agrárminiszter, valamint Papp Zsolt György helyettes államtitkár a 2027-ig tartó európai uniós költségvetési ciklus agártámogatási lehetőségeiről beszélt. Elhangzott, az elkövetkező közel négy évben több mint 5300 milliárd forint pályázati forrást használhatnak fel a hazai gazdálkodók úgy, hogy a kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékét nyolcvan százalékra növeli.

Nehezítő tényezők

A fórumon részt vett Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke is, akit a közelmúlt mezőgazdasági történéseiről is kérdeztünk. Elmondta, 2022-ben mezőgazdasági szempontból szinte minden olyan dolog bekövetkezett, ami megnehezíthette a gazdálkodók mindennapjait.
A koronavírus mérséklődésével az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátóipar kezdte összeszedni magát, a téli-tavaszi aszály a gabonaféléink termését még nem csökkentette jelentős mértékben . A kapásnövények vetésidőszakára viszont tetőzött az üzemanyag-pánik és a műtrágya-hiány, s már érződött az orosz-ukrán háború okozta energiaválság előszele. Majd jött az évszázad egyik legnagyobb aszálya, mely vármegyénket is érintette. Az elmúlt 20 évben 3,5 Celsius fokkal nőtt régiónkban az átlaghőmérséklet, 10-ről 30 fölé emelkedett a nyári hőségnapok száma, s folyamatosan csökken az évi csapadékmennyiség.

– Ezek a környezeti hatások leginkább a kukorica termesztését nehezítették, a napraforgó terméseredménye a megyei átlagtól csak kis mértékben tért el. Kukoricából sajnos a belföldi igények kielégítésére sem termett elegendő mennyiség. Egy jó évben hazánkban 6,5 millió tonna kukorica terem, ebből 1,5-3 millió tonna jut exportra, ezzel szemben tavaly alig 2,5 millió tonna kukoricát takaríthattak be a gazdák. Ezt a helyzetet tetézte az erősen aszályos területeken a gombabetegségek felszaporodása is, ami tovább csökkentette az áru felhasználhatósági értékét – sorolta a problémákat a vármegyei elnök. Rácz Imre hozzátette, mindehhez jött még az Ukrajnából beáramlott gabona, amit nagy mennyiségben, magyar cégeknél dolgoztak fel, vagy éppen a hazai tárolókban van - a felvásárlási árak viszont a felére estek vissza.

Nem volt tartós

– A szántóföldi termesztők hiába reménykedtek abban, hogy az alacsonyabb termés feljebb mozdítja az árakat, a magas ár a hirtelen beérkező ukrán gabonamennyiség miatt nem volt tartós. Az új szezonra pedig szinte egyik felvásárló sem mer szerződést kötni. Előbb ki kellene vonni a piacról a tavalyi, sok esetben fertőzött, keletről érkező árut. Az ehhez kapcsolatos felmérések technikai előkészületei folyamatban vannak, amint központi felkérést kapunk rá, a falugazdász-hálózatunk keresni fogja az érintetteket – emelte ki Rácz Imre, aki szerint senki nem gondolta, hogy a 2023-as év elején azzal a problémákkal fog küzdeni a gazdatársadalom, hogy az egyébként is alacsony termésmennyiség eladhatatlan lesz. – A gazdákat védő kárenyhítési rendszer tavaly nehéz helyzetbe került. A biztosítói kifizetések után fennmaradt kárigény jelentősen meghaladja a kárenyhítési alapban lévő nagyjából 15 milliárd forintot. A kormány napirendjén van, hogy a vármegyei kormányhivatal által jóváhagyott kárösszegeket a lehető legnagyobb arányban fizessék ki – zárta az elnök. 

TG