Híres gyümölcsünk piacra juttatása a cél

A „Szabolcsi Alma” európai uniós oltalmán túl számos más eleme is van az építkező munkának.

Szon.hu

Jelentős mérföldkőhöz érkezett az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (ÉKASZ) és a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által 2016-ban indított „Mentsük meg a Szabolcsi Almát…” című program.

A sokak által kedvelt és fogyasztott alma magyarországi termőterülete folyamatosan csökken. A termesztés környezeti és gazdasági feltételei jelentősen romlottak az elmúlt 20 évben, aminek következtében a termőterület és a megtermelt mennyiség is mintegy felére zsugorodott az ezredforduló óta. A szakmai szervezetek ágazati elemzései már 2010-től aggasztóak voltak. Félő volt, hogy a messzi földön híres gyümölcsünk hosszú távon eltűnhet a boltok polcairól. Ezt felismerve egy összehangolt ágazati összefogással indult el az a program, amely újra népszerűvé teheti az elmúlt 60 évben fogalommá vált „szabolcsi almát”.

A rendszerváltás idején még közel egymillió tonna almát termesztettünk, melynek kétharmada Szabolcs-Szatmár Bereg vármegyében termett. A megye szinte minden településén volt almaültetvény a nagyüzemi és a háztáji gazdálkodás egységének köszönhetően. Az ültetvények fajtaösszetétele ekkor még elég egysíkú volt, hiszen szinte egyeduralkodó volt a Jonathan fajta, melynek termesztése mind növényvédelmi, mind termesztéstechnológiai szempontból nagy feladat elé állította a szakembereket, gondoljunk csak a lisztharmattal szembeni érzékenységére, rossz színeződésére és a késői fedőszín kialakulása miatt túlérett almák gyenge tárolhatóságára. Mégis ez a fajta alapozta meg a „szabolcsi alma” hírnevét és ma már mindenki nosztalgikus élményekkel gondol vissza almatermesztésünk e jelentős korszakára.

Szétaprózódva nem megy

A rendszerváltás után átalakult birtokszerkezet és az 1995-ben elindult állami támogatások gyökeresen változtatták meg a megye almatermesztését. Tömegével zúdult ránk az új fajták telepítése kisüzemi magángazdaságokban, ágazati szempontból átgondolatlanul. Napjainkra viszont letisztult és jelentősen leegyszerűsödött. Kialakult az a jelentős felülettel bíró öt fajta vagy fajtakör, amely mára a a szabolcsi almát jelenti.

Az eltelt 30 év alatt az ország termőterülete felére zsugorodott és az almatermesztésből élők száma is jelentősen csökkent. Ennek a folyamatnak a megállítására kezdtük el kiépíteni azt az összefogást, amely a térségünkben működő Termelő Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) és az ágazat érdekében dolgozó civil szervezetek együttműködéséből és együtt gondolkodásából áll. Felismertük azt, hogy a szétaprózódott termelés és értékesítés nem vezet eredményre. A szinte minden évben túltermelési válsággal küszködő európai piacon csak akkor tudjuk érdekeinket érvényesíteni, ha a termőtáj egységes logó alatt, egységes „brand” kialakításával jelenik meg.

A címet pénzre váltani

A „Szabolcsi Alma” európai uniós oltalma egy jelentős lépés ebben a csatában. Természetesen számos más eleme is van az építkező munkának. A földrajzi oltalomnak mint jogi kategóriának piaci, „pénzre váltható” értéke csak akkor van, ha mögötte egy megkülönböztetett minőség, egyediség és kiszámíthatóság van. Ennek fizikai feltétele egy stabil termelői bázis, komoly logisztikai infrastruktúra, intenzív marketingmunkával felépített piac, melyeket pedig szoros integráció foglal keretbe. Mindezek megteremtése érdekében lenne fontos a Szabolcsi Alma Centrum felépítése és működtetése, hiszen ebben a komplex logisztikai központban történhetne meg az elnyert cím fizikai formába öntése és a végtermék, a friss, válogatott és csomagolt szabolcsi alma piacra juttatása. Közben nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy számos szabolcs vármegyei termelői szervezet saját márkát épített fel, melyek azonban mind jól megférnek a Szabolcsi Alma védő ernyője alatt, megőrizve az adott termesztőkörzet vagy termelői kör identitását, és erősítve a Szabolcsi Alma hírnevét, sokszínűségét.

Amit az oltalom jelent

A földrajzi oltalom megszerzése hosszú, több éves folyamat melynek során először a hazai földrajzi eredetvédelem megszerzése történik. A „Szabolcsi Alma” esetében ezt a folyamatot Papp József és Román István segítségével indítottuk el. Sok munka, egyeztetés és kitartás kellett az ötlettől a megvalósításig. Nagy köszönet jár nekik, hiszen nélkülük ma nem tartanánk itt. Meg kell még említenem Szabó Tibor kedves kollégámat az Újfehértói Kutató Állomásról, Pallóné dr. Kisérdi Imolát az Agrárminisztériumból és Kókai-Kunné dr. Szabó Ágnest, akik óriási munkát fektettek be és rengeteg támogatást adtak az elmúlt két évben.

A Szabolcsi alma” (OFJ) elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába jegyzéséről az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szól. Az említett elnevezést és logót a feltételrendszert vállaló termelők, termelői szervezetek viselhetik a termék piacra juttatása során. Reményeink szerint, a következő három-négy évben elérhetjük azt, hogy a megyében termelt alma jelentős része ezzel az egységes megjelenéssel kerül majd a fogyasztók asztalára és újra régi fényében ragyoghat a „Szabolcsi Alma”.

- Dr. Takács Ferenc, Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (ÉKASZ) Elnöke -