Már Brüsszelig ér a Szabolcsi alma fénye

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Szabolcsi alma elnevezés felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába - közölte a brüsszeli testület. A bizottsági közlemény szerint Szabolcsi alma elnevezés kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében termesztett és szüretelt almára vonatkozhat. Az elnevezés a már oltalom alatt álló 64 Hagyományos Különleges Termék és további 1653 oltalom alatt álló mezőgazdasági termék listáját gyarapítja.

„A gyümölcs húsa ropogós és jellegzetesen fanyar ízű. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye éghajlati adottságai kiválóak az almatermesztéshez. Az optimális termőhely mellett a termelők szaktudása a korábbi évszázadok során szerzett és generációról generációra szálló tapasztalaton alapul. A magyar almatermesztés hírnevét a Szabolcsi alma alapozta meg” – olvasható abban a közleményben, amit a napokban adott ki az Európai Bizottság, és amiben megindokolják, miért került be a Szabolcsi alma az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásba.

Szakmai előterjesztés

Dr. Szabó Tibor, az újfehértói kutatóintézet tudományos tanácsadója is részt vett annak a szakmai előterjesztésnek az elkészítésében, melyet az Agárminisztérium Brüsszelbe továbbított, és ami alapján az Európai Bizottság jóváhagyta a Szabolcsi alma elnevezés felvételét az uniós nyilvántartásba.

A szakember lapunk megkeresésére elmondta, nagyon örül a hírnek, hiszen amellett, hogy az ő munkája is benne volt, a Szabolcsi alma is megérdemli a nemzetközi elismerést.

Dr. Szabó Tibor hozzátette, az alma mögött felsorakozó vármegyei szervezetek, csoportok, cégek már régóta szerették volna, hogy a Szabolcsi alma, és maga az elnevezés egy olyan védjeggyé válna, aminek Európa-szerte híre megy, erősítve a nemzetközi versenyképességet és a piaci pozíciókat.

– Az agrártárcának megküldött szakmai anyagunkban többek közt leírtuk az almatermesztés több évszázadra visszamenő vármegyei hagyományait, hogy miért fontos az ittenieknek ez az ágazat. A térségben úgy igazán a Jonatán fajta alapozta meg a Szabolcsi alma hírnevét. Mára változtak az igények, így most a Jonagold vagy az Idared fajták az elterjedtebbek – sorolta az újfehértói kutatóintézet oszlopos tagja.

Dr. Szabó Tibor tudományos szaktanácsadó hozzáette, abban bízik, ezzel a brüsszeli döntéssel sikerül kilábalnia a régió almatermesztésének abból a gödörből, amibe az utóbbi években került.

És hogy milyen gödörről is van szó? Hazánkban a termesztőterület nagysága már az ezredforduló óta csökken: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár, vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai 20 564 hektárra. Sajnos, a termésmennyiséget is a csökkenés jellemzi: az ezredforduló körüli 1 millió tonnás terméspotenciálunk mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 15 136 hektár almaültetvény található.