Újabb pezsgés a csok plusszal

– Kedvező fordulatot hozott az ősz az ingatlanpiacon, a csok plusznak már a bejelentése is nagyot lendített a lakásmegtekintések számain. A januártól igényelhető kedvező lehetőség iránt érdeklődők kiléptek a piacra, ez jól látható – mondta el szerkesztőségünknek Bákány Zsoltné Edina. Az Otthon Centrum nyíregyházi irodavezetőjétől egy rövid év végi összegzést kértünk. Megkérdeztük, milyen típusú lakások keltek el hamar a nyíregyházi ingatlanpiacon, épültek-e újak, illetve a lakásvásárlási támogatásoknak köszönhetően növekvő pályára lép-e az ingatlaneladás.

Nagy volt a szórás az árakban 

– Sokan felkapták a fejüket az új lakástámogatási hitelek hallatán. Egyrészt azok, akik a koruknál fogva még bevállalhatnak egy, két vagy akár három gyereket, és szeretnének kedvezményes kamattal lakáshitelt felvenni. Ők már november végén, december elején elkezdték a lakásmustrát, nézelődnek, megtekintettek ingatlanokat, esetleg le is foglalózták, ami tetszett, hogy mire elérhetővé válik a kamattámogatott hitel, addigra kiválasszák az álomotthont. Az év végi vásárlóink másik része a „régi csokosokból” állt: az év utolsó 2 hónapjában még kihasználták a gyerekek után járó támogatásokat, mentesültek az illetékfizetés kötelezettsége alól is, ami nem kis tétel az adásvétel után. A piaci dinamikát meghatározza az is, hogy van-e elegendő eladó lakás. Nos, ebben az évben kínálati piac volt Nyíregyházán, ami azt jelenti, hogy több volt az eladó ingatlan, mint a vevő, tehát volt miből válogatniuk azoknak, akik lakást szerettek volna venni, és úgy gondolom, ezután is lesz miből. Az elmúlt esztendőben a használtlakás-piac mozgott. Új építésű ingatlanok és családi házak kevésbé épültek, s a négyzetméterárak itt sokkal magasabbak is voltak. A jövőben fontos kérdés lesz az is, hogy az új és magasabb támogatási keretösszegek hallatán az eladók átesnek-e a ló túlsó oldalára, és nem kezdik-e hirtelen felfelé tolni az árakat – vetette fel a témát a szakember, s rögtön hozzá is fűzte, a lakásvásárlási támogatások eddig inkább felfelé húzták az árakat, így erre számít mindenki most is. 

Az árakban eddig is hatalmas volt a szórás, minél kisebb volt egy lakás, annál magasabb volt a négyzetméterára. A kicsiket a befektetők keresték, a nagyobb s tágasabb élettereket pedig családok. Ha átlagárról beszélünk, egy 60 négyzetméteres, kétszobás panellakást 420 ezer forintos négyzetméterárakon jegyeztek az ősszel az irodák, de volt olyan 28-30 négyzetméteres téglalakás, amiért 20 millió forintot is elkértek. A négyzetméterárak 400 ezer forinttól 700 ezer forintig terjedtek, idevéve az új építésű családi otthonokat is. A vevői kör pedig igen széles volt, a befektetőktől a fiatal párokig igen színes a paletta, tudhattuk meg az értékesítő rövid összegzéséből. Hozzátette, valószínű, hogy a vidéki ingatlanok ára is emelkedni fog ezután, hiszen a kisebb településeken is nagyobb hitel vehető fel a falusi csok révén, ami magában rejti a drágulást.

Névtáblát cseréltek az ajtón 

– Voltak, akik tényleg szinte csak a bőröndjükkel begurultak a felújított lakásba, és névtáblát cseréltek az ajtón, míg másokat nem érdekelt, hogy nem kulcsrakész a lakás, mondván, olcsóbban vehetik meg a felújításra váró ingatlant. Ha az árak látványosan nem is csökkentek 2023-ban, az alkupozíció sokkal erősebb volt, a hirdetési árakhoz képest 10-15 százalékos alku benne volt az adásvételekben. Lényeges ezt megjegyezni, hiszen a valós eladási árak nem kerülnek ki a hirdetési felületre, az már csak az adásvételen szerepel – jegyezte meg Bákány Zsoltné Edina. Majd azzal folytatta, nincs új a nap alatt, egy-egy ingatlan elhelyezkedése magában hordozza, milyen gyorsan lehet eladni, és mennyiért. Nyíregyházán egyértelműen favoritok a Szilvavölgyi és a Damjanich lakóparkok, ha már a területi elhelyezkedés számít. A jövőre nézve megemlítette azt is, érdekes lesz januártól, hogyan versenyeznek majd a bankok az ügyfelekért, ugyanis a csok plusz hitelkamata nem fix, legfeljebb 3 százalék. Ami azt jelenti, hogy ettől magasabb nem lehet, de alacsonyabb igen. Vajon mennek-e ez alá a pénzintézetek, nyitott a kérdés. (A teljes beszélgetést podcastjeink között hallgathatják meg.)