A Tisza vize jelenthet gyógyírt

Ahogy arról beszámoltunk, agrárfórumra hívta a térség gazdálkodóit Mandabokorba a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei szervezete a napokban. A felszólalók (dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, Vassné Harman Gyöngyi nyíregyházi önkormányzati képviselő, Baracsi Endre, a vármegyei közgyűlés alelnöke és Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke) mellett Gacsályi József, a Viziterv Environ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is tartott egy szakmai előadást, aminek középpontjában a vízvisszatartás szükségessége, illetve az abban rejlő lehetőségek álltak. 

Emelkedő átlaghőmérséklet 

A szakember előadása elején tágabb kontextusba helyezte a témát. Kiemelte, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 1962 óta az évi átlaghőmérséklet több mint három Celsius-fokot emelkedett, de ha csak a kétezres évek elejére megyünk vissza, a különbség akkor is egy Celsius-fok fölött van. Míg a nyári hónapok átlaghőmérséklete 2003-ban még „csak” 22,6 fok volt, addig 2022-ben már 24,7 Celsius-fokos átlagot mértek a szakemberek. 
Gacsályi József hozzátette, ezzel párhuzamosan az éves csapadékmennyiség rendkívül ingadozó és kiszámíthatatlan, de ami szembetűnő, hogy az éves csapadéktevékenység eltolódott a nyári fél évre. Ebből következik, hogy csökken a beszivárgó vízmennyiség, s növekszik a párolgás. Az elmúlt mintegy 10-15 évben közel két méterrel süllyedt a talajvízszint a vármegyében, így a Nyírségben is. 
– A felszíni és felszín alatti vízkészleteink esetében nagy a baj, ez részben a klímaváltozásnak, részben a helytelen tájhasználatnak köszönhető. Változtatásra van szükség, a vízrendszereinket újra kell hangolni, meg kell találni a víz helyét a területen – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. 
Gacsályi József elmondta, ugyan az időjárási szélsőségek, a súlyos aszályok hatására érezhető egy szemléletváltás minden színtéren (agrárium, önkormányzatok, természetvédelem, civil szervezetek, vízügyi ágazat, lakosság), de kézzelfogható eredmény csak közös munkával érhető el. 

Az előadásban elhangzott, egy nagyszabású, de még csak a tervezési szakaszban járó fejlesztés keretében a Nyírségben tizenkét víztározót (ezek tározási kapacitása elérheti a 11 millió köbmétert) is kialakítanak, ezeket a Tisza vizéből töltenék fel. 
Az Észak-Nyírség vízgazdálkodási fejlesztése első ütemének lényege, hogy nemcsak elvezetik majd a vizet a Nyírségbe, hanem meg is tartják. A megtartásban szerepet játszhatnak majd a medrek és a vízvisszatartó műtárgyak annak érdekében, hogy a csatornákban állandósuljon a magas vízszint, illetve a tájhasználatváltással visszaadjuk a mély fekvésű, korábban vízjárta területeket a víznek. 
A teljes beruházás megvalósítására a forrás még nem áll rendelkezésre, de a kormány nagyon elkötelezett a vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban. Az biztos, hogy több százmilliárdos nagyságrenddel kell számolni, az összeget most csak becsülni tudják a tervezői oldalról. 

Több ütemben 

– Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztést több ütemben sikerül majd megvalósítani, ezért az egész projektet műszaki ütemekre bontjuk. Az első ütem szerintem néhány éven belül megvalósulhat – tekintett előre Gacsályi József. Szerinte ez a nagyszabású beruházás az elkövetkező száz évet meghatározó fejlesztés lesz, mint ahogy korábban a folyószabályozás is az volt. A Nyírség arculatát nagymértékben meghatározzák majd a tájhasználatváltással ismételten kialakuló vizes élőhelyfoltok. Éppen ezért fontos a Viziterv Environ Kft. számára, hogy minden társadalmi észrevételt, javaslatot beépítsenek a tervezésbe.