Akkugyár: dózisok, határértékek, hatások

A környezetvédelmi szakértő szerint a korrekt tájékoztatás az alapja a félreértések eloszlatásának, a lakosság megnyugtatásának. Ezt dr. Varga József arra a kérdésre fogalmazta meg, hogy miért lehet egy vegyi anyagokkal dolgozó üzem kapcsán felháborodást gerjeszteni, miközben számos hasonló dolgozik a térségben s Nyíregyházán is. Az okleveles vegyészmérnök, akinek szakmai pályafutása – és szemléletmódja – is a környezetvédelemhez kötődik, azt mondja, nyíltan kell beszélni az információkról, akár egy akkugyár kapcsán az NMP-ről és a vízfelhasználásról, hogy az átlagolvasók is értsék, és ne lehessen őket félrevezetni. Dr. Varga József úgy látja: ha az adott önkormányzat, a hatóságok és a lakosság együttműködéseként a cég betartja a hazánkban szigorú normákat és határértékeket, nem lehet semmilyen probléma. A nyiregyhaza.hu interjújának szerkesztett változatát közöljük. 

Kezdjük a vízkérdéssel, ugyanis páran azzal riogatnak például a kínai Sunwoda kapcsán, hogy óriási lesz a vízhasználat a gyártás során. 
Ez valószínűleg a tájékozatlanságból fakadhat, hiszen sokan nem tudják, hogy a víz az akkumulátor készítése során nem a gyártáshoz kell, hanem a hűtéshez. Konkrétan a forró levegő lehűtésére használják a technológiai folyamat részeként. A víznél fontos kérdés a mennyiség mellett a minőség is, ezért megnyugtató tudni, hogy vegyi anyaggal nem is találkozik a hűtővíz. Az egyéb, felhasznált vizek, amik tisztítás után elhagyják majd a gyárat, valamint a közműudvarban kialakított második lépcsőt jelentő szennyvíztisztítót, nem okozhatnak környezeti problémát. Természetesen valamennyi vízhasználat szükséges szociális célokra, takarításra, de ennek mértéke elenyésző. S ahogy a Sunwoda legutóbbi sajtóközleményében olvashattuk, a technológiai célú vízfelhasználást eleve tisztított, lakossági szennyvízből tervezik megoldani. A víz ráadásul egy jól kordában tartható, vezethető, tisztítható anyag. 

A másik fontos pont, amire környezetvédő társai fókuszálnak: az NMP. Olvastuk, hogy a határérték Nyíregyházán európai mércével mérve is alacsony lesz, de mit jelent ez pontosan? 
Ami a levegőkibocsátási határértéket illeti, az valóban példaértékű lesz Nyíregyházán a cég által is nyilvánosságra hozott közlemény szerint, hiszen 1 és 1,8 mg/Nm3 közötti tartományban marad pontforrásonként, ez rendkívül alacsony a nemzetközi gyakorlatban is. Úgy tudom, ebben jelentős szerepe volt a város polgármeste­rének, aki kemény tárgyalópartner volt. Jó hír, hogy a tervezet szerint a hazai jogszabályi gyakorlat is egyre szigorodik majd. De nézzük magát az anyagot, az NMP-t, amit 2018-ig mérsékelten veszélyes vegyi anyagként tartottak nyilván Európában is, majd az EU-rendelet átsorolta a veszélyes anyagok közé, a megelőző évek tapasztalatai alapján. Hazánkban 2014 márciusa óta hatályos egy szabályozás általában az ilyen jellegű vegyületekre. A világ ipara 125 ezer tonnát használ fel az NMP-ből évente, ennek a negyedét Európában. De nem csak az akkuipar kedvence, hiszen a gyógyszer-, petrolké­miai, festék- és kozmetikai ipar is előszeretettel alkalmazza ezt a magas forráspontja miatt számukra „kellemes”, kevéssé tűzveszélyes, fizikai-kémiai tulajdonságai miatt előnyös oldószert. Régebben közforgalomban is megjelent festéklemaró anyagként, így ha valaki újramázolta a kerítését, nagy valószínűséggel NMP-tartalmú szerrel marta le a régit... 

Magyarországon használja az ipar? 
Hogyne, rengeteg gyárban, éppen ezért vagyunk képben a tulajdonságait illetően, mivel vannak bőven toxikológiai, munkahelyi megfigyelések, így juthattunk következtetésekre. Gyakran emlegetik azt a hivatalos veszélymondatot, hogy magzatkárosító tulajdonságú, csak sokan azt nem látják át, hogy mi az összefüggés a dózisok, a határértékek és a lehetséges hatások között. Ez egyébként minden vegyületre érvényes, hogy bizonyos küszöbérték felett valószínűsíthető, amire meghatározták. Ennél az anyagnál a származtatott hatásmentes szint (DNEL) munkahelyi légtérre, belégzés esetén: 14,4 milligramm/köbméter, 8 órás munkaidővel számolva. Az ez alatti koncentráció nem okoz problémát, egészségügyi elváltozást. Ha ezt csak mechanikusan számolva elosztjuk hárommal, 24 órára vetítve a hatást (hiszen a környezet levegőjébe folyamatosan érkezik), 5 körüli értéket kapunk, ehhez képest a gyártó vállalása 1,8 alatti. Nagyon kedvező a nyíregyházi maximum-határérték. 

Van, akinek a határérték alatti is soknak tűnhet. 
Amikor az orvos a gyógyszert felírja, beállítja az adagolást. Ha napi 1 tabletta helyett mind a 30-at bevesszük, komoly bajunk lehet. Ezek az anyagok sem minden mennyiségben okozhatnak problémát, a küszöbértékek meghatározhatók tudományos módszerekkel. Ezekről egyaránt lehet olvasni uniós, amerikai és kínai vagy japán szakmai anyagokat is. A német környezetvédelmi ügynökség honlapja pedig megmutatja az NMP lebomlási vagy másképpen átalakulási, oxidációs sorát is. Egyébként az NMP-ből végső soron szén-dioxid, víz és például nitrogén vagy valamilyen egyszerűbb nitrogénvegyület lesz, tehát alkotóira bomlik. 

Akkor mi a probléma? 
Leginkább a tájékozatlanság és a korábbi rossz példák, illetve azok félreértelmezése. Az akkugyárak egyáltalán nem veszélyesebbek világszerte, mint a vegyipar más, hazánkban is régóta működő üzemei. Mindig az a kérdés, hogy elvárjuk-e tőlük, hogy a meglévő jogszabályok előírásait betartsák, vagy sem.