Akar évi kétszázezret élete végéig?

Ezzel szemben viszont folyamatosan nő a

dohányzók száma, a

gyerekek egyre fiatalabb korukban

gyújtanak rá, sokan még a

tíz évet sem töltik be első

slukkjukig. A Szabolcs Online

utánajárt, mivel kell számolnia

füstölgőknek és

környezetüknek.

Első utunk a Jósa András

Oktatókórház

Megyei-Városi-Tüdőgondozó

Intézetébe vezetett, ahol

Dr. Obbágy Veronika

gondozó vezető főorvost

kérdeztük arról, mit lehet tenni

egészségünk

megőrzése érdekében.

anasirAsztal1c.JPG" />

– Mindenek előtt a legfontosabb a

megelőzés. Járni kell

tüdőszűrésre, hiszen

ezzel még a tünetek jelentkezése

előtt diagnosztizálni lehet a

betegségeket. Az emberek

általában a daganatos

megbetegedéseket hozzák fel a

dohányzással kapcsolatban, de sok

mást is okozhat még ez a káros

szenvedély. Így például

COPD-t, vagyis krónikus obstruktív

tüdőbetegséget, melynek

jellemzője, hogy az esetek túlnyomó

többségében

visszafordíthatatlan

hörgőszűkültet okoz, bár a

tünetek kezelhetők. De

említhetnénk még a

szív-és érrendszeri gondokat is,

melyek egy része szintén a

füstölgésre vezethető vissza.

Ilyen a koszorúér-szűkület is.

– Ha pedig már megtörtént a

baj, és kialakult a betegség –

folytatta a doktornő -, akkor

általában igen gyors

lefolyású szokott lenni, hiszen a

tüdőrák az egyik

legagresszívabb daganatfajta.

Általában kemoterápiás

kezelést alkalmazunk, ha a kezdeti

időszakban sikerül

„elcsípni”, súlyosabb pedig

esetekben műtétet javaslunk. Sajnos

előfordulhat, hogy nem tudunk segíteni a

betegen, nem operálható a daganat –

mondta a főorvos asszony egy

röntgenfelvételre mutatva, melyen egy

rákos beteg tüdeje volt. A tenyérnyi

folt a jobb tüdőben egyértelműen

a rák jele, ezt szövettani

vizsgálatokkal bizonyítottuk is –

mondta szomorúan Dr. Obbágy Veronika.

Higgyék el, sokkoló

látvány.

Természetesen arra is kíváncsiak

voltunk, hogy ha a betegség

kezelhető, akkor ezek milyen

költségekkel járnak, valamint ki

fizeti mindezt, hiszen folyamatos a vita a

dohányosok és a nem

dohányosok között, hogy miért

fizetnek azonos összeget a TB-nek, amikor a

füstölgők gyakrabban betegednek meg

és súlyosabban is, mint a nem

pöfékelők. A doktornő nem foglalt

állást a kérdésben, azt

azonban elmondta, hogy a gyógyszerek

többsége igen drága, így az

állam nagymértékű

támogatást ad rájuk.

anasirAsztal2c.JPG" />

A doktornő dohányzás

leszoktatással is foglalkozik, így adta

magát a kérdés, hogy melyek a

legjobb leszokási lehetőségek.

– Nincs biztos módszer, embere

válogatja, kinél melyik válik be,

de mindenki le tud szokni – elméletben -

valamilyen megoldással. Általában

a gyógyszeres kezelések hatásosak

szoktak lenni. Ezeknek az az előnye –

folytatta a főorvos asszony -, hogy az agyban azt

a részt befolyásolja a medicina, melyre a

dohányzás és maga a nikotin hat.

Ezek eredményeképpen nem kapja majd meg a

dohányos azt az élvezetet, amit

korábban jelentett neki a cigi. Van olyan

gyógyszer, mely mellett – folyamatosan

csökkentve az elszívott szálak

számát – lehet dohányozni,

de van olyan is, mely használata esetén

ez kifejezetten tilos, hiszen a

készítmény szedése melletti

füstölgés már

túladagolást okozna –

tájékoztatott a doktornő.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyi

idő alatt regenerálódik a

tüdő, miután valaki elszívta az

utolsó szál cigijét is.

– A legfontosabb, hogy ne szokjon rá senki

a dohányzásra, vagy ha már

rászokott, minél hamarabb le kell tenni -

kezdte a választ Dr. Obbágy

Veronika. Az utolsó szól

után 20 perccel csökken a

vérnyomás, normális lesz a pulzus,

és fél nap után a nikotin is

kiürül a szervezetből. Egy nap

elteltével csökken a halállal

végződő hirtelen szívinfarktus

lehetősége, két nappal az

utolsó slukk után javul az

íz-és

illatérzékelés. A

következő nagyobb lépés –

ismertette a fontos pontokat a doktornő – a

harmadik hónap, amikor is 30

százalékkal nő a tüdő

teljesítménye. Az ötödik

évben felére csökken a

tüdőrák kialakulásának

veszélye, a tizedik évben pedig

ugyanannyi lesz a volt dohányos esélye az

erre a daganatra, mint azoké, akik sosem

bagóztak. Az utolsó

mérföldkő a tizenötödik

év, amikor olyan lesz a tüdő

állapota, mintha sosem dohányzott volna a

delikvens – tudatta a gondozó főorvos

asszony.

Végezetül a passzív

dohányosokról faggattuk a doktornőt,

aki elmondta, hogy nagyon fontos az ő

megkímélésük a

füsttől, hisz ha valaki

dohányfüstben tölt húsz percet,

az olyan élettani hatásokkal van

rá, mintha ő is elszívott volna egy

szál cigit. Ezek mértéke, persze,

attól függően változik, hogy

mekkora a füst intenzitása, mennyit kap

belőle az ember. A

dohányzásnál

megkülönböztethető a

főfüst, amit a cigiző szív be,

valamint a mellékfüst, amit a

dohányos és környezete

lélegzik be. Ebben pedig ugyanúgy vannak

káros anyagok, mint a főfüstben.

A legfontosabb a mielőbbi leszokás

és a megelőzés, a rendszeres

tüdőszűrés, mert életet

menthet a betegség korai felismerése

– hangzott a végszó Dr.

Obbágy Veronika főorvostól.

Mi a helyzet a nyíregyházi

dohányosokkal?

Természetesen a nyíregyháziakat is

kifaggattuk a

dohányzásról és a

leszokásról. Volt köztük

idős, középkorú és

fiatal; nő és férfi vegyesen.

Az első megkérdezettünk egy

középkorú férfi volt, aki

először óvodás korában

gyújtott rá, és

általános iskolába járt,

mikor rászokott a dohányzásra,

melynek azóta is rabja. Többször

próbált már meg leszokni, de sosem

sikerült. A legbiztosabb módszernek az

akaraterőt tartja, de – ahogy a férfi

fogalmazott - az ördög erősebb, mint

ő.

Tovább járva

Nyíregyháza forgalmas helyeit

egy idős úrra akadtunk, aki gimnazista

korában szokott rá a cigizésre.

Azóta nem is sikerült letennie, pedig

többször próbálkozott

már. Naponta egy-két dobozzal szív

el, attól függően, hogy mennyire

stresszes aznapi munkája, ugyanis mai napig

aktívan dolgozik.

anasirAsztal3c.JPG" />

Egyébként sokan nem tudják, hogy a

dohányfélék a burgonyák

családjába tartoznak, és

ősidők óta ismeri az emberiség.

A XV. század végén,

valószínűleg Colombus

révén került Európába

az amerikai kontinensről. Abban az időben

gyógyszerként és

dísznövényként is ismert

volt, sőt, annyira tisztelték a

növényt, hogy szent fű, isteni fű

névvel is illették. Hazánkba a

török hódoltság idején

jutott el a ma is töretlen

népszerűségnek örvendő

növény. Történt mindez annak

ellenére, hogy például

Angliában halálbüntetés

várt a dohányzókra, de

Erdélyből is vannak

információk a cigizőket

sújtó szankciókról: a XVII.

században pénzbüntetést

kellett fizetnie annak, akit

pöfékelésen kaptak.

A különösen addiktív

szárított növény mára

minden országban megtalálható,

és pozitív élettani hatásai

is ismertek: alkalmas az álmosság

elűzésére, fokozza az

emésztőmirigyek és a belek

működését,

elősegítve ezzel az

emésztést. Szűkíti a hasi

erek vérellátását,

ezáltal növelve az agy

vérbőségét, tehát

elősegíti a szellemi munkát. Ezek

ellenére sokkal több káros

hatása van, mint hasznos. Egymaga okozza a

daganatos megbetegedések negyedét, de

károsítja a szívet és az

érrendszert is. A férfiaknál az

impotencia egyik fő okozója, a

nőknél pedig megváltoztatja a

hormonháztartást, ami által a

feminin jegyeket elnyomja, így a zsír

derék és csípőtájon

rakódik le. Minkét nemnél

elősegíti az öregedést,

és a bőr állapotát is

nagymértékben rontja. Ezen hatások

ismeretében is egyre többen

dohányoznak, ami eredményeképpen

csak Magyarországon percenként

tizenöt ember hal meg a bagózás

miatt.

Tudja ezt az a fiatal srác is, aki naponta egy

dobozzal szív, és a haverok

hatására szokott rá a cigire.

Többször eltervezte már, hogy nem

gyújt rá, de eddig mindig a

függőség volt az erősebb.

Hasonló helyzetben van az a lány, aki a

dohányzás miatt szakított

előző barátjával. A srác

nem tolerálta a fiatal hölgy

mániáját, nem bírta

elviselni a kézre rakódott nikotin

szagát, és szakított a

lánnyal.

Sok embert kérdeztünk meg erről a

káros szenvedélyről, és

mindenkiről elmondható, hogy valaki

hatására szokott rá a

dohányzásra, nem

önszántukból tették.

Próbált már leszokni, de

hosszútávon mindannyian

visszatértek a pöfékeléshez.

Volt, aki az akaraterőt tartja nyerő

módszernek, vannak a nikotintapaszoknak is

hívei, de akadt olyan is, aki isteni

segítségben bízik.

A dohányzás bizonyítottan az a

szenvedély, mely károsítja a

cigiző és környezete

egészségét és még

drága is. Számoljunk kicsit!

Egy átlagos cigaretta ára manapság

hatszáz forint körül van. Ha egy

dohányos minden nap elszív egy dobozzal,

az 600 forint. Egy hónapra vetítve -

harminc nappal számolva - ez 18.000 forintot

jelent, ami egy évben 216.000 forintot tesz ki.

Ebből az összegből vehetünk egy 107

centi képátlójú LCD

televíziót vagy egy elég komoly

biciklit is. Tíz év alatt az összeg

már majd’ 2,2 millió. Ezért

a pénzért új autót is

vásárolhatunk, tíz évre

vetítve pedig már egy családi

ház áránál tartunk…

Ezek az összegek akkor is csak feleződnek, ha

– törvényszegő módon

– zárjegy nélküli

cigarettát szívunk.

Annak is utánanéztünk, hogy az

államnak vajon mennyi költsége van

egy dohányosra és egy

egészséges életmódot

folytatóra vetítve. A megoldást

egy holland kutatócsoport adta, akik húsz

éves koruktól a halálukig

vizsgálták a füstmentes és a

dohányzó kontrollcsoportot. Az

eredmény ellentmond a köztudatban

élő véleménynek: a

hosszú életük miatt az

egészséges életmódot

folytatók többe kerülnek az

államnak, mint a korábban haló

cigizők. Számszerűsítve a

tanulmányt, az egészségesek

átlagosan 84 évet éltek meg,

míg a dohányosok héttel

kevesebbet, 77-et. Tehát az államnak

anyagilag mindenképp jobb, ha cigizünk,

mintha nem, hisz nem kell annyit ránk

fordítani. És akkor még nem is

említettük azt az óriási

összeget, ami a dohánytermékeket

sújtó jövedéki

adókból folyik be a

költségvetés

kasszájába.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy

az államon kívül senkinek sincs

haszna abból, ha valaki dohányzik: az

aktív szenvedélybeteg

károsítja magát és

környezetét, ami által az is

(passzív)dohányos lesz, aki nem akar. Ez

utóbbi pedig bizonyítottan

elbutulást és szintén, a

pöfékeléssel

összefüggésbe hozható

megbetegedések okozhat.

Kapcsolódók:

• Fricska a csikket

fricskázóknak

kislányom, ha ideges lennél!

hírek

-A. Norbert-

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>