Első nap az iskolában

Édesanyja, Erzsébet

ébresztő szavait hallva azonnal elillant

szeméből az álmosság.

Másra sem tudott gondolni fogmosás

közben, minthogy mindent bepakolt-e tegnap az

új táskájába, s vajon mi

vár rá nyolctól az

otthonától pár percre

található nagykállói

Szilágyi István

Általános Iskolában.

– Sok olyan osztálytársam lesz,

akit már az oviból ismerek, és a

tanító néni is nagyon kedvesnek

tűnt, úgyhogy nem félek az első

naptól – meséli

Orsi reggelizés közben,

egy kakaós csigát majszolgatva.

Kishúga, a négy éves

Karolina is felöltözött

már, alig várja, hogy útnak

induljanak végre édesanyjukkal, és

ha csak néhány percre is, de

láthassa, milyen az élet az

iskolában. Irigykedve nézte,

miként újult meg nővére

szobája és ruhatára az

elmúlt hetekben: Orsolya

új íróasztalt,

forgószéket, rengeteg füzetet

és színes ceruzát kapott, a

szép ruhákról nem is

beszélve. Szülei persze róla sem

feledkeztek el.

– Délután már valóban

„nehéz lesz az iskolatáska”,

Bergendi dalát idézve, és

további 10 ezer forinttal könnyebb a

pénztárcánk – mondja

édesapjuk, János –

ugyanis ma kapják meg a szükséges

tankönyveket. Matek-angol

orientációs osztályba

írattuk a nagy lányunkat, nem árt,

ha mindkét területen otthonosan mozog,

hasznát veheti a jövőben!

A tanterembe lépve gyermekzsivaly fogad minket.

Szűcsné Turcsán

Tímea tanár néni alig

győz válaszolni a hozzá

intézett kérdésekre,

lépteit kíváncsi gyermekszemek

követik. Egyes szülők talán

még csemetéiknél is izgatottabbak,

tudják, perceken belül elérkezik a

búcsúzás ideje.

Visszafojtják könnyeiket,

tekintettükkel inkább

bíztatást igyekeznek sugallni. Az

új tankönyvek egy padon sorakoznak,

hamarosan indul a „gazdikereső”,

ám mindezt Timi néni

kedves köszöntője és egy

villámgyors

létszám-ellenőrzés előzi

meg. – Egy diák hiányzik a

huszonötből – állapítja

meg szomorúan, bízva abban, hogy

hamarosan megérkezik a

távollévő kislány, és

teljes lesz a csapat. A fiatalok érdeklődve

szemlélik „új otthonukat”: a

falakon korábbi diákalkotások

sorakoznak, a függöny, a

feldíszített üvegszekrény

és a neonlámpáról

lecsüngő dekoráció vidám

hangulatot kölcsönöz az oktatás

fellegvárának.

Elérkezik a nyolc óra, a

becsengetés azonban elmarad. – Úgy

tűnik, az iskolacsengő még

vakációzik! – menti meg a fura

helyzetet viccesen Timi néni,

majd körútra indul

osztályával, bemutatva az

intézmény minden fontos

helyiségét. Visszatérve a terembe,

villámgyorsan telik az idő a déli

ebédig. A gyerekek megismerkednek a

tankönyvekkel, az iskola

házirendjével, elpakolják

felszereléseiket, majd játszanak

és énekelnek egy nagyot.

Orsi boldogan lép ki az iskola

kapuján, ahol már édesanyja

várja. Mosolygós arca arról

árulkodik, remekül telt az első

iskolanap, s rengeteg mesélnivalója

lenne, de pár percig még visszafojtja

magában, hiszen tudja, testvére,

Karolina is szeretné hallani az

emlékezetes nap történéseit

odahaza.

telt az első

tanítási nap?

– Jól éreztem

magam, örültem, hogy

újra találkozhattam az

osztálytársaimmal.

Írtunk és olvastunk egy

kicsit, és új angol

tanár nénit kaptunk, aki

nagyon kedves – mesélte

lapunknak a nyíregyházi

Balla Richárd.

A tiszaeszlári Tóth

Alexandra szeret iskolába

járni. – Sokat

beszélgettem a

barátnőimmel, de ma

már tanultunk is,

átismételtük a

betűket. Nekem a matek a kedvenc

tantárgyam – tette

hozzá a második

osztályos kislány.

– Egy kicsit tanultunk és

játszottunk is. Gyakoroltuk az

összeadást, rajzoltunk,

beszélgettünk,

elmeséltük

egymásnak, hogy mi

történt velünk a

nyári szünetben –

mondta el a nyírturai

Margitics Bence.

– A tanító

néni megkérdezte, hogy

hol nyaraltunk, aztán matek

és magyar óránk

volt. Jó volt az udvaron

játszani a többiekkel

– válaszolta a

nyírteleki Dudás

Kiara.

Dudás Marcell

már felső tagozatos,

így egyre kevésbé

várja a

tanévkezdést. –

Osztályfőnöki

órával kezdtünk,

ahol megkaptuk az órarendet,

majd aszerint folytatódott a

délelőtt. Mivel már

nem vagyok napközis, otthon

készítem el a házi

feladatokat. A testnevelés a

kedvenc órám, rajongok a

fociért! – felelte a

hatodik osztályos fiú.

– Szinte semmi nem

történt ma, a

szokásos év eleji

adminisztráción,

házirend-ismertetésen

és tűzvédelmi

oktatáson kívül.

Évnyitó után

tanári engedéllyel

rutinvizsgára mentem, ami

nehezen, de sikerült végre

– nyilatkozta boldogoan a

nyíregyházi

Tusják Zoltán.

- Palicz István -