Állami vagy magán? A kockázat fellelhető mindkét helyen

Súlyos döntés előtt állnak az aktív keresők, akik még nyugdíjas éveik előtt állnak és tagjai valamelyik magánnyugdíj-pénztárnak: január 31-ig el kell dönteniük, hogy maradnak ott, vagy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe.

– Nem lehet meggyőződéssel megmondani, hogy kinek jó a magánnyugdíj-pénztár, és kinek az állami, ezt mindenki maga kell eldöntse – erősíti meg lapunkkal korábban megosztott véleményét dr. Fazekas Sándor független pénzügyi szakértő. Okfejtésében rámutat: mindkét rendszernek vannak előnyei és vannak kockázatai. Az állami nyugdíjalap viszonylagos garanciái mellett a kockázata az, hogy az egymást követő kormányok bármikor megváltoztathatják a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjszámítás módját, a nyugdíjemelés illetve -folyósítás mértékét.

Azt is tudjuk: a társadalom öregszik, egyre csökken a keresők száma, a nyugdíjasoké nő, így kétséges, hogy 20-30 év múlva lesz-e elegendő adófizető polgár, akinek befizetéseiből az állam képes lesz eltartani az akkori nyugdíjasokat, vagyis a mostani befizetőket.

A magánnyugdíj-pénztáraknál magunknak gyűjtünk, de ez sem kockázatmentes. Kérdés: meddig rendelkezünk teljes keresőképességgel, egészséggel, s a különböző értékpapírokba, részvényekbe, befektetési jegyekbe vagy állampapírokba fektetett befizetések hogyan „fialnak”. Ez ugyanis erősen függ a mindenkori gazdasági, piaci viszonyoktól. Ez épp úgy kiszámíthatatlan, mint a mindenkori kormányok mozgástere és politikája.

– Nem lehet felelősséggel egyetlen irányba mutató tanácsot adni. Ha függetlenítjük magunkat a politikai motivációktól, érdekektől, akkor a gazdaság mindenkori teljesítménye határozza meg a nyugdíjasok helyzetét: ha van gazdasági növekedés, akkor stabil a be- és kifizetések kerete itt is, ott is. Ha pedig pedig nem teljesít jól a gazdaság, akkor így is, úgy is problémát okoz a nyugdíjellátás – értékel dr. Fazekas Sándor.

• Emelkedik a nyugdíj, 3 év lesz a gyes

- Nyéki Zsolt -