A leszakadó rétegek oktatása a főiskola küldetése

Nyíregyháza - Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, az Emberi Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, Kis Norbert március végén egy szakmai küldöttség élén a Nyíregyházi Főiskolán járt, s arról tájékoztatta az intézmény vezetését, hogy a fenntartó az intézmény hosszú távú finanszírozását a Debreceni Egyetemmel való integrációban látja biztosítottnak, de nyitva hagyta az önállóság lehetőségét is, ha a főiskola a forrásait erősíteni tudja.A tárca május 2-áig várta az intézményfejlesztési tervet a főiskolától, mely úgy döntött, nem él a felkínált integrációs programmal. A széleskörű, mindenre kiterjedő értékelés során figyelembe vették a megye és a főiskola beiskolázási körzetének társadalmi helyzetét és jövőképét, az oktatási törvényben meghatározott programot, valamint az uniós elvárásokat is, és az önállóság mellett tették le a voksukat.

Ennek szellemében készítték el az intézményfejlesztési tervet, mely tartalmazza a pénzügyi konszolidációra és az oktatási szerkezet átalakítására vonatkozó lépéseket is – ennek részleteit szerdán délelőtt ismertette dr. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora, aki azt mondta: a 93 oldalas koncepció elkészítésekor a beiskolázási körzet, illetve a régió sajátosságait vették figyelembe, ezek határozzák meg a főiskola új struktúráját.

– A szociálisan hátrányos helyzetben lévők, illetve a romák aránya a megyében jóval magasabb, mint az országos átlag, a foglalkoztatás aránya itt a legalacsonyabb, a munkanélküliségi ráta pedig az egyik legmagasabb. Az egy főre jutó GDP-t tekintve az utolsó előtti helyen állunk, a lakosságfogyás aránya pedig négyszerese az átlagosnak. Az elmúlt években a költségtérítéses képzésben részt vevők 30 százaléka kényszerült kiíratkozni az intézményből, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a 2005-ös felsőoktatási törvény legnagyobb vesztesei is a vidéki főiskolák voltak. Az elmaradottságunk még a régió másik két megyéjéhez képest is kirívó, az ország 33 leghátrányosabb kistérségéből 8 Szabolcs megyében található. A felzárkózásnak, a negatív folyamatok megállításának vagy visszafordításának a záloga az iskolázottság, melynek letéteményese a Nyíregyházi Főiskola – mondta a rektor, aki úgy fogalmazott: a megye és az ország jövője szempontjából is kulcskérdés a leszakadó rétegek oktatása, amit ha nem teszünk meg most, történelmi hibát követünk el. – A tehetséges, de hátrányos helyzetű, vagy roma fiatalok bejutását segítenénk az intézmény két középiskolájába, hogy onnan bejuthassnak a főiskolára. Ez a Nyíregyházi Főiskola küldetése – mondta.

A tervek között szerepel az Apáczai iskola „elköltöztetése”

Az intézmény szervezeti átalakulás előtt is áll, aminek alkalmazkodnia kell a hallgatói létszám csökkenéséhez és a gazdasági helyzethez. A változás egyik pillére a PPP-s épületek visszaadása, s a felszabaduló helyek bérbeadása. A tervek között szerepel az Apáczai iskola „elköltöztetése”: az iskola diákjai a főiskola B épületében, kényelmesebb, jobb színvonalú környezetben tanulnának, az Erdő soron lévő épületet pedig eladná a főiskola, a befolyt összeggel a PPP-s törlesztést csökkentenék. További szervezeti és létszám-racionalizálásra is szükség van: ez mintegy 40–50 dolgozót érinthet. Lapunk kérdésre, miszerint a struktúra-átalakítás jár-e, járhat-e karok vagy szakok megszüntetésével, Jánosi Zoltán azt mondta: a kérdésre egyelőre nem tud válaszolni. – A Debreceni Egyetem lesz a régió pólus intézménye, velük kell egyeztetni arról, mit tarthatunk meg, illetve miről kell lemondanunk.

A főiskola vezetés csütörtökön találkozik a minisztérium képviselőivel. A megbeszélésen derül ki, hogy az oktatási államtitkárság támogatja-e az intézmény döntését, miszerint önállóan működik tovább, az intézményfejlesztési terv koncepciójáról pedig várhatóan egy későbbi időpontban alakítja ki véleményét a szaktárca.