Száz éve volt az első kiállítása Kisvárdán

Kisvárda – A Kastaly család leszármazottja – Kastaly Dezső leánya – Kastaly Beatrix restaurátor nyitotta meg szeptember 4–én (kedden) délután három órakor a Rétközi Múzeumban, az 1892. március 29–én Kisvárdán született Kastaly István festőművész kiállítását.A Rétközi Múzeum és Baráti Köre, a Béres József TIT Kisvárdai Egyesületének rendezésében, egy elfeledett festőművész, Kastaly István kiállításával tisztelegnek kalandos élete és művészi munkássága előtt, 38 alkotásának bemutatásával.

A kiállítást Kastaly Beatrix restaurátor és Néző István helytörténész– könyvtáros nyitotta meg. Közreműködött a Weiner Leó Alapfokú Zene és Művészeti Iskola.

Kisvárdán saját műterme volt

A méltatlanul feledésbe merült festőművész, számos csoportos és egyéni tárlaton mutatta be műveit. Az 1910-es évek elején, alig 20 évesen már önálló kiállítása volt Kisvárdán. A nagybányai művésztelepen, Réti István tanítványa volt 1910–11 és 18–ban. Két évig, 1912–14 között, festészeti magániskolába jár Münchenbe. A húszas évek elején Kisvárdán saját műtermet nyit. Mint végzett jogász, joggyakornok volt dr. Virág Ferenc királyi közjegyzőnél.1925–ben Budapestre megy, különféle munkákat vállal, majd az egyik fővárosi ipari iskolában tanít rajzot.

Egerbe eresztett gyökeret

1932–ben munkája révén kerül Egerbe, ahol gyökeret ereszt, s néhány évnyi kényszerű megszakítást leszámítva, végleg marad is. 1952–ben részt vesz a Heves megyei képzőművész csoport megalakításában. Az egri képzőművészek közös műtermet nyitnak, kiállításokat szerveznek. Kastaly 1953–1962 között a csoport vezetőjeként adminisztrációs, szervezői feladatokat is ellát. Szakköröket vezet, tárlatvezetéseket tart, rajzot tanít az ipari iskolában. Szinte haláláig fest, kilencvenen felül is interjúkat ad, kiállít. Szinte kizárólag olajjal fest, farost–vagy kartonlemezekre, ritkán vászonra.

A természetelvűséget szerette

A csendéleteken, portrékon és a tájképeken a tárgyakat egymástól elkülönítve színes foltokból építi fel, és teszi plasztikussá. Kastaly festői stílusa hosszú élete során nem változott. Kastaly István a természet szerelmese volt. Életművén belül kiemelkedők a tájképek és a városképek. Elsősorban Egert és környékét, valamint a Bükk tájait örökítette meg. Pontosan komponált képein mesterien adta vissza az évszakok és napszakok hangulatát. A háború után számos alkalommal állított ki Budapest mellett más városokban, elsősorban Heves megyében – Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, – de Győrött, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon és Nyíregyházán is.

Egerben hunyt el, 99 évesen 1991–ben. Az egri Rozália temetőben van eltemetve. Munkásságát, Heves megye és Eger városa több művészeti díjjal ismerte el.

Kastaly alkotás a Múzeumnak

A kiállítás megnyitóján részt vett a Győrben élő leszármazott Kastaly Ferenc, aki röviden felidézte a kisvárdai emlékeket, a kötődést, s befejezésül a következőket mondta. „Ma délután itt Kisvárdán jó volt kisvárdainak lenni.” Megjelent a kiállításon a festőművész egykori tanítványa, Horváth Éva Egerből.

A kiállítás megnyitásának zárásaként Kastaly Beatrix, a magántulajdonában lévő, Kastaly István által az 1950–es években festett Kisvárdai Vár című alkotást a városnak ajándékozta, azzal, hogy ez a kép a Rétközi Múzeumban nyerjen elhelyezést, őrizve és erősítve ezzel a Kastalyok kisvárdai kötődést.

A kiállítás október 4–ig tekinthető meg a Rétközi Múzeumban Kisvárdán.

Vincze Péter