A női energiák feltámasztott kápolnája

Nyíregyháza - Egy civil összefogásnak köszönhetően élettel telt meg Széphavas szakrális helye.

Boldog ember, aki azt csinálhatja, amit szeret, és ehhez szabad emberré is képes válni. Tatay László ilyen szabad és boldog ember. Mindezt persze nem vagyonnak köszönheti, hanem gondos előrelátásnak. A nyíregyházi, és a városhoz ma is ezer szállal kötődő fiatalember sok éve döntötte el, hogy 50 éves koráig teljes erőbedobással hajt, dolgozik, és utána már csak azzal foglalkozik, amit fontosnak tart.

Például régi kápolnák és templomok feltárásával vagy újjáépítésével. Azt persze csak remélhette, hogy mindezt meg is tudja valósítani, de sikerült, és kiköltözött a hegyek közé, Háromhutára. Ma kertészkedik, egy hagyományőrző egyesületet vezet, és igyekszik minél többet megtenni a faluért. No és persze egykori épített értékeket ment...

– Néhány éve annak, hogy a barátaimmal kedvet kaptunk a kápolnafeltáráshoz. Csak akkor még se régészeti háttér, se hivatali hajlandóság nem volt. S ekkor a fülünkbe jutott, hogy Erdélyben már épül egy, és oda lehet menni segíteni. Így kerültünk a Gyimesek és a Csíki havasok találkozásánál található Széphavasra, egy 1340 méteres hegycsúcsra, ahol korábban vélhetően egy kápolnasor és egyéb épületek is állhattak – kezdte a történetet a kápolnaépítő.

A civil kurázsi győzött

Fontos tudni: Tatay László korábban az építőiparban dolgozott, és ezért is hasznossá tudta tenni magát egy építkezésen. A vállalkozók, akiket megpróbáltak bevonni a misszióba, húzódoztak. Azt hangoztatták, ezt nem lehet így megcsinálni, és egyébként is, minek. Ám hogy a terv végül mégis megvalósult, kizárólag a civil kurázsinak köszönhető. Ezért is lett az elkészült épület „a magyar összefogás kápolnája”. Pedig nem volt könnyű: a nehéz megközelíthetőség, a rövid nyarak, az olykor szélsőséges időjárás is megtette a magáét, nem véletlen, hogy a 2012-ben elkezdett munka több évig elhúzódott, és még napjainkra is maradtak apró hiányosságok.

– Először egy hetet töltöttünk Széphavason. Azt hittük, ennyi volt, de egyszer csak kezdett hívni vissza az a hegy. Nem hagyott nyugodni, hogy egy befejezetlen épületet hagytunk ott, és az élmények is csalogattak. Képzeljük csak el! Fönt vagyunk a világ tetején, egyik oldalon a Hargita vonulata, a másikon a Kárpátok, oda látszik az ezeréves határ, a Fogarasi havasok. Mindez a megpróbáltatásokat is képes feledtetni.

– Pedig a hétről hétre cserélődő kalákások sokat fáradoztak: építőanyagot cipeltek, traktort toltak, mert már az sem bírt fölmenni a hegyre. Persze volt, aki csak egy téglát rakott a helyére, vagy épp ebédet főzött. De valóságos töltekezés volt ott sátorozni azon a szakrális, szent helyen.

Adódott némi kockázat

Végezetül azt is megtudtuk: a vállalás nem csak nemes ügy volt, kissé kockázatos is. Két évig ugyanis nem kaptak engedélyt az építkezéshez, de így is hozzáláttak a munkához. Szerencsére a hivatalos pecsét végül mégiscsak rákerült a kérvényre. A katolikus egyház részéről is volt némi ellenállás. Nem értették, hogy emberek „csak úgy” kitalálják: építenek egy templomot. Ám látva, hogy a kápolna lassan felépül, mögé álltak az ügynek, és 2014 pünkösdhétfőjén a helyi kötődésű gyulafehérvári püspökhelyettes felszentelte az épületet a helyiek lelki épülésére, amely azóta ismét nagy zarándokjárás népszerű célpontja.

- Matyasovszki József -

Az épület adottságainak üzenete van

– Az épület a régi román stílusú elődei mintájára épült, s hasonlít a felvidéki bényi kápolnára – mondta el Tatay László.

– Beavatási kápolnáról van szó, és elsősorban női minőséget képvisel. Darvas Kozma egyháztörténész véleménye szerint a csíksomlyói Babba Mária szobor eredetileg az egykor ezen a helyen álló szentélyből került a csíksomlyói kegytemplomba. Régen a búcsújárást is itt tartották, és okkal: a gyimesi völgyek akkoriban még járhatatlan őserdők voltak, az utak fönn mentek a gerincen, és az emberek is a hegyen éltek, nem a völgyekben. De ezt – mint sok minden mást – sem kutatja senki. A méretek, a falvastagság, az épület adottságai meghatározók. Minden tégla a középpont felé mutat, belül 12 fülkéből 8 női energiájú. A bejárat Csíksomlyó felé néz, az ablakok pedig csillagászati időpontoknak megfelelően a nap mozgásához vannak tájolva, és a rajtuk beáramló napsugár különleges fényhatást idéz elő. Az épület akusztikája is rendkívüli.