2017.06.20. 10:47
A színház jó hatással van a diákokra
Nyíregyháza - Kedvenc előadásait négyszer–ötször is megnézi az évad nézője.
Nyíregyháza - Kedvenc előadásait négyszer–ötször is megnézi az évad nézője.
A Móricz Zsigmond Színház életében immár hagyomány, hogy az évadzáró társulati ülésén az évad nézőjét is díjazzák – nem volt ez másként az idén sem. Az elismerést Orosz József, a Nyíregyházi Szakképző Centrum Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakgimnáziuma és Kollégiuma pedagógusa vehette át, aki bár reáltárgyakat – közgazdasági ismereteket és kémiát – tanít, a színház a szíve csücske. Gyerekként szerette meg a kultúrát: kiváló pedagógusok tanították, akiknek köszönhetően sokat járt könyvtárba, múzeumba. Középiskolás korában a debreceni Csokonai Színház előadásait látogatta, katonáskodása alatt pedig a fővárosi színházak állandó vendége volt, a Vígszínházban például látta a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical legendás előadását – a darabot tavaly a nyíregyházi teátrum is műsorra tűzte.
Film, színház és muzsika
Színházszeretetében is osztozik a feleségével, aki kapcsolatuk kezdetén sokszor adta a kezébe a Film-Színház-Muzsika című újságot, amiből sokat tanult a színházról, a színészekről. Érdeklődéssel követi a megyénkből indult művészek pályafutását, hiszen mint mondja, földijeinek érzi őket, emiatt jobban figyel rájuk.
– Mádi Szabó Gábor dombrádi származású, Pécsi Ildikó Nyíregyházán járt gimnáziumba, az ibrányi Hegedűs D. Gézát pedig személyesen is ismerem, nagy tisztelője vagyok – mesélte lapunknak. – Kozák András Rózsástanyán nevelkedett – a buji tanáraim sokszor emlegették –, Szinetár Miklós pedig Nagyhalászban gyerekeskedett: úgy tudom, hogy amikor a VIDOR Fesztivál zsűrielnökeként több napot töltött Nyíregyházán, elment, hogy megkeresse gyerekkorának emlékeit.
Ezek az okok mind-mind közrejátszottak abban, hogy színházszerető ember lettem, és mivel nekem nagyon sokat jelentenek az előadások, elhatároztam, hogy ezzel a csodával a tanítványaimat is megismertetem. – Mindig örülök, ha olyan diákokat sikerül elvinni színházba, akik még soha sem voltak és akik utána azt mondják, szívesen jönnének máskor is. Minden darabot megnézek, mielőtt a gyerekekkel elmegyünk, hogy elmondjam nekik, mire figyeljenek, mire számítsanak. Ez egy közösségszervező erő, ami jó hatással van a diákokra – jó érzés, amikor azt kérdezik, mikor megyünk legközelebb.
Csehov és eső
– Azt tapasztalom, hogy szeretik a komolyabb előadásokat is – ebben az évadban például különösen tetszett nekik az Emilia Galotti –, ha kellően nyitottak és érdeklődőek, hatnak rájuk a színházi impulzusok. Gyakran megyek el egy-egy darab kedvéért Miskolcra, Debrecenbe vagy Budapestre, és ami nagyon tetszik, azt többször is megnézem.
Az Idősutazást, az Anconai szerelmeseket vagy az Ájlávjút négyszer–ötször is láttam, szerettem a Peer Gyntöt Horváth László Attilával, és nagy kedvenceim voltak annak idején a Szász János rendezte Csehov-darabok: ha esik az eső, szinte mindig eszembe jut a Ványa bácsi esős jelenete.
KM-SZA