Az elfeledett huszártiszt

Nyíregyháza - Emlékezés a szabolcsi képviselőre, akinek a nevére ma már kevesen emlékeznek.

A Magyar huszár szobra előtti díszünnepséggel kezdődik a XV. Nyíregyházi Huszártalálkozó szombaton 11 órakor az Országzászló téren, fél négykor pedig a Sóstói Múzeumfaluban a hagyományos huszárbemutatókon a sor. E rendezvény ihlette az alábbi írást, portrét:

Gróf Csáky Károly nevére ma már kevesen emlékeznek." Komiszár Dénes

Belső rend és nyugalom

Gróf Csáky Károly (1873–1945) nem tartozik az ismert politikusok közé. Tevékenysége meghatározó volt az első világháború utáni Szabolcs megyében. Nevére ma már kevesen emlékeznek.

Apja, Cs. Albin (1841–1912) nagynevű kultuszminiszter, majd főrendiházi elnök, anyja, Bolza Anna grófnő (1847–1925) anyai ágon a Vayak leszármazottja. Csáky Károly huszártisztként harcolt a nagy háborúban. Későn kezdett el politizálni. Bethlen István bizalmi embere volt, neki köszönhette, hogy 1923-ban honvédelmi miniszter lett. A belső rend és a nyugalom voltak a vezéreszméi.

1925–31 között a Gávai (Dadai felső) járás – Tiszanagyfalu, Rakamaz, Timár, Balsa, Szabolcs, Buj, Gáva, Vencsellő, Ibrány, Tiszabercel, Paszab és az 1950-től Borsodhoz tartozó Kenézlő, Viss és Zalkod – nemzetgyűlési képviselője az Egységes Párt színeiben. Mandátumát Kállay Miklós főispán adta át ünnepélyes keretek közt a fővárosban. Ritkaságnak számított a Finn Önkéntes Polgárőri Vas Érdemkeresztje, amit rajta kívül még ketten kaptak meg 1924-ben.

Az 1926-os téli, szabolcsi árvízkárosultaknak harmincmillió korona segélyt adott magánpénztárából. Ennek nyomán jótékonysági műsor­esteket rendeztek a további segítség érdekében. Az 1919-es román megszálláskor elpusztított buji Kossuth-szobrot újraöntette és a községnek adományozta. A balsai Tisza-híd megépítése katonai szempontból is fontos volt: Zemplén megye is emellett foglalt állást, így kötve össze nemcsak Balsát Kenézlővel, hanem közvetve Nyíregyházát és Sátoraljaújhelyet. Csak remélni lehet, hogy a közeljövőben újjáépülhet a híd. A Seregély Dezső szobrászművész által 1927-ben készített, Csákyt ábrázoló bronzéremből mindössze öt darab készült.

Az Erzsébet (ma: Jósa András) Kórház gyermekosztályán ágyalapítványt tett a kis betegek részére.

Apponyi Alberttel együtt vett részt a Népszövetség 1928-as tanácskozásán, amely Magyarország katonai helyzetével foglalkozott. 1929-ben támogatásával épült fel a tiszanagyfalui római katolikus elemi népiskola.

Több katonai témájú törvény, rendelkezés fűződik nevéhez: a hadirokkantak nyugdíjának emelése, a vitézségi érempótdíjak felértékelése, a honvédségi dolgozók családipótlék-rendezése, a trianoni békediktátumban a hadseregre vonatkozó korlátozások módosítása és a katonai életpályamodell kiépítése: a tizenkét évre szerződők leszerelésük után elhelyezkedhettek a polgári életben.

Ellentétei Gömbös Gyulával később a lemondásához is vezettek: 1928 végétől már erről cikkeztek a sajtóban, majd 1929 őszén a sorozatos minisztériumi panamák miatt kénytelen volt átadni tárcáját Gömbösnek.

1930-ban vált el második feleségétől, majd egy év múlva egy színésznővel kötötte össze életét. Utóbbi gyakori téma volt a bulvársajtóban is. Fokozatosan kivonult a napi politikából, egyre kevesebb szerepet vállalt a közéletben.

Az ostromlott, romos Budapesten hunyt el 1945 tavaszán. A Farkasréti temetőben temették el, de nyughelye már nincs meg, felszámolták.

Első két feleségétől két fia és egy fiúunokája született, de mivel mindnyájan leányokat hagytak utódokul, így leszármazottai már nem viselik a történelmi családnevet.

Csáky szalmája

Végezetül egy sztori a szabolcsi képviselő-választások idejéből. Történt, hogy Csáky egyhangú megválasztása után a kisvonaton Nyíregyházára igyekeztek a választási kerület székhelyéről, s az utazó úriemberek közül azt mondja az egyik a másiknak:

– Te Jancsi, adhatnál egy jó alkotmányos szivart!

– Inkább te adhatnál nekem, mert te a kegyelmes úr mellett ültél, biztosan zsebre tettél néhány darabot…

Megszólal erre K. András:

– Ne veszekedjetek fiúk! Majd ad mindkettőtöknek Csáky – szalmát.

- Komiszár Dénes -

A XV. Nyíregyházi Huszártalálkozó programja

Augusztus 26., szombat

11 óra: Ünnepélyes megnyitó a Magyar Huszár szobránál (Országzászló tér). Köszöntőt mond dr. Kovács Ferenc polgármester, Szeszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke, ünnepi beszédet tart dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, majd ökumenikus hálaadás a helybeli egyházak vezetőinek részvételével, koszorúzás, díszmenet.

14 óra: A Fejedelmeink „mesés” kincsei című kiállítás megnyitója a Jósa András Múzeumban

15.30: Huszárgenerációk találkozója a Sóstói Múzeumfaluban: jókedvű emlékezés a huszár őseinkre a Magyar Honvédség debreceni helyőrségi zenekara, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség huszárbandériumainak részvételével. Ismerkedés a modern fegyverekkel, közelharc- és technikai bemutatót tart az MH 5. Bocskai István Lövészdandár, tűzoltási és mentési gyakorlat a nyíregyházi tűzoltók közreműködésével, motoros rendőrök és rend­őrkutyák bemutatója, vívásoktatás a nyíregyházi Simonyi Óbester Szablyavívó Iskola tagjaival.

Augusztus 27., vasárnap

9.30: Megemlékezés a Huszár Emlékkertben (Kéry József utca), beszédet mond dr. Szentgyörgyvölgyi Péter, a Magyar Huszár Alapítvány kuratóriumának tagja, koszorúzás.