„Eljátszott” történelmi fordulópontok

Nyíregyháza - Mohácsi Endre történész magángyűjteménye is része a nagyszabású kiállításnak.

A Jósa András Múzeum Fejedelmeink mesés kincsei című – 150 évet felölelő és huszonegy erdélyi magyar fejedelem uralkodása alatt veretett pénzeit bemutató – kiállításáról többször olvashattak már lapunk hasábjain. A beszámolók azonban eddig csak érintették a nagy volumenű tárlat részeként összeállított háromrészes diorámát, mely rendhagyó módon mutatja be a magyar történelem egy-egy jelentős mozzanatát.

Felkeltett érdeklődés

– Szerettük volna a gyerekek számára élvezhetőbbé tenni a kiállítást, ezért döntöttünk úgy, „segítségül hívjuk” Schenk Károly 1978 és 1995 között forgalmazott játékait. A kis figurák a német Playmobil mintájára készültek, különlegességük, hogy azóta sem gyártottak magyar történelmi tematikában ezekhez hasonlót. A Hunyadiak korát, a közép- és lovagkort, később az 1848-49-es eseményeket megjelenítő sorozatokkal igyekeztek felkelteni a legkisebbek érdeklődését és megszerettetni velük a történelmet – részletezte Mohácsi Endre, a múzeum történésze.

– Az első dioráma a váradi béke megkötését örökíti meg, a pillanatot, amikor I. Ferdinánd és Szapolyai János 1538. február 24-én aláírták a békeokmányt. A másik kettő egy-egy kiragadott jelenet Várad 1598-as sikertelen török ostromából és Buda 1686-os visszafoglalásából. Mindkét esemény jelentős: az előbbi azért, mert Váradot tartották Erdély kapujának, amit ha elfoglalnak, az egész várláncolat, így egész Erdély elesik. Ez a csata felért az egri diadallal, hiszen óriási veszteségek árán, de visszaverték a török támadásokat. Buda visszafoglalása szintén érdekes az erdélyi fejedelemség történetében: miután ez a 145 éve várt esemény megtörtént, lassanként szuverenitása is megszűnt, csupán kormányzóság maradt.

Endre érdeklődésünkre elárulta: a kiállítási anyag a magángyűjteményének része, a nyolcvanas években maga is sokat játszott a katonákkal, lovasokkal és a monumentális várakkal, erődökkel.

– A Schenk-játékok reneszánszukat élik, olyannyira, hogy felfigyeltek rájuk az országos gyűjtemények is: a Hadtörténeti Múzeumban márciusban nyílt egy óriási kiállítás, ebből gondoltuk, hogy a Jósa András Múzeum tárlatára szabva bemutatjuk a saját sorozatainkat – engedett bepillantást a kulisszák mögé a történész, s mosolyogva hozzátette: ha szükséges lenne, bármikor össze tudna állítani néhány hasonló diorámát 1848-49-es osztrák katonákkal és magyar huszárokkal, valamint cowboy-okkal, indiánokkal és kalózokkal. A Fejedelmeink mesés kincsei című kiállítás eredetileg november 30-áig várta volna a látogatókat, de tekintettel a nagy érdeklődésre, a Jósa András Múzeum meghosszabbította február 28-áig.

KM–CSA