Whisky-szóda szivarral

Nyíregyháza - A legsötétebb óra után világos, hogy miért jelölték hét kategóriában is az idei, 90. Oscar-átadásra.

Addig verte a palávert az ellenzék szószólója, amíg Neville Chamberlain benyújtotta a lemondását. És bár Lord Halifax volt az első számú utódjelölt, végül a mindhárom nagy párt (a konzervatívok, a munkáspártiak és a liberálisok) támogatását élvező Winston Churchill ajánlása mellett döntöttek. Ekkor kezdődik A legsötétebb óra című, Oscar-díjra jelölt film. Az, hogy előtte mi történt a politikussal, csak nyomelemekben bukkan fel a későbbiekben (felhánytorgatták az első világháborúban, a Gallipolinál elkövetett csúfos katonai baklövésénél betöltött felelősségét). Mozgóképes életrajzi regényről tehát semmiképpen sem lehet szó.

A kinevezését követően felgyorsultak az események: miközben a náci Németország bekebelezte az útjába eső nyugat-európai területeket, Churchill mindennapjaira rátelepedett a háború nyomasztó feszültsége. A film azt a valóságos bástyát erősíti, miszerint az államférfi az elkerülhetetlennek látszó vereség küszöbén is mereven elutasította a kapitulációt. Megrögzötten ellenezte a tárgyalást a náci Németországgal akkor is, amikor a katonai vezetésben felerősödtek a nézetével szembeni hangok.

Visszatérő motívum

A Churchillt alakító Gary Oldman már-már karikaturisztikus módon adta vissza a személyiségét. A szinkronhangja telitalálat volt. A családi miliőbe is bepillanthatott a néző, így még érzékletesebbé vált a hatásvadász beszédek mögötti háttér. Visszatérő motívum volt a szinte szüntelen szivarozás, a whisky-szóda, a konyak, a bor és a pezsgő gyakori kortyolása. Iszákos, goromba, makacs és vehemens személyiség hírében állt, a film inkább az esendő, a kétségek között hánykolódó, megtört emberre fókuszál.

A világháború borzalmaiból minimálisat villan fel a filmben, az a kevés viszont operatőri, rendezői bravúrral párosul. A tragikus történetet pedig sikerült humorral fűszerezni: amikor Churchill a királlyal közölte, hogy hétfő délutánonként nem tud vele találkozni, mert négy órakor általában szundikál; ahogy először felmutatta a győzelemre utaló V jelet, a kezét kifordítva, rosszul formálta meg, és az nem harcra buzdító jelnek, hanem trágár üzenetnek minősült; amint életében először a földalattin utazott, a metrón kedélyes csevegés során szembesült a nép akaratával (ez a jelenet vontatott, és inkább a visszájára sült el). A pusztán néhány háborús nap krónikáját feldolgozó utóélete most kezdődik csak igazán. A főszereplő, Gary Oldman a január 7-ei Golden Globe átadón elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. A közelgő 90. Oscar-átadásra hét kategóriában is jelölték A legsötétebb órát. Alighanem a március 4-ei, hollywoodi ceremónia után is lesz apropó rágyújtani a kultikus szivarra és felhörpinteni egy könnyed, churchilles whisky-szódát.

Legendás Winston Churchill-gondolatok

– Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!

– Az optimista minden vészhelyzetben lehetőséget lát - a pesszimista veszélyt lát minden lehetőségben.

– Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy.

– Egy jó beszédnek olyannak kell lennie, mint egy nő szoknyájának: elég hosszúnak, hogy elfedje a tárgyat, de ahhoz elég rövidnek, hogy felkeltse az érdeklődést.

– A papírsárkányok a széllel szemben szállnak a legmagasabbra - nem vele.

– Amikor a sasok hallgatnak, a papagájok kezdenek fecsegni.

– Kész vagyok a találkozásra a teremtővel. Hogy a teremtő felkészült-e erre a megpróbáltatásra, az más kérdés.

KM-LTL